Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

-s Szemle =Acta Papensia xviii (2018) 3-4. szám

teljes árvaságra jutott. 16 éves korától a katonaság — a badeni 21. dragonyosezred — jelentette számára az „iskolát”: ekkor — ahogy később is — a parancsnok helyettesítette az apát, a bajtársak a családot. Önkéntesként harcolt az iraki fronton, ahonnan kalandos úton hazatérve szabadcsapatok jelentették számára az új otthont (1919-1923). Egy brutális gyilkosság miatt 10 évi fegyházbüntetésre ítélték. A brandenburgi fegyházban, magánzárka lakójaként ismerte meg a fogolyéletet, melynek a szakértőjévé vált. Kifogástalanul viselkedett, egyre nagyobb kedvezményeket kapott, a gondnokságon ímoki álláshoz jutott, majd 1928-ban amnesztiával szabadult. Az Artam Szövetség tagjaként gazdálkodni kezdett, megismerkedett feleségével, megházasodott (1929), s úgy tűnt, parasztgazdaként éli le az életét. (Magát több helyen mezőgazdásznak nevezi, ami csupán azt jelenti, hogy a gyakorlatban megtanulta a mezőgazdasági munkákat. Szakmája nem volt, a gazdálkodáson és katonáskodáson kívül semmihez sem értett.)

Hitler hatalomra jutása mindent megváltoztatott. (Régi bajtársai biztatására már 1922-ben belépett a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba [NSDAP], ugyanekkor szakított a katolikus egyházzal is, melytől már jóval korábban eltávolodott.) Heinrich Himmler felszólítására 1934-ben belépett az SS-be, ettől kezdve különböző koncentrációs táborokban szolgált. Blokkparancsnok és Rapportfuhrer volt Dachauban (1934-1938), segédtiszt és a védőőrizetes tábor vezetője Sachsenhausenban (1938-1940), majd a három hatalmas egységből álló Auschwitz-komplexum kiépítője és parancsnoka (1940-1943), 1943 decemberétől pedig a háború végéig a Koncentrációs Táborok Felügyelőségének hivatalfőnökhelyettese lett. Kádár Gábor és Vági Zoltán írásából megtudjuk, hogy 1944 nyarán átmenetileg Auschwitz helyőrség-parancsnokaként a magyar zsidóság megsemmisítését irányította. Eichmannal együtt deportálásuk előkészítésében is részt vett. Személyesen járt Magyarországon, Kárpátalján és Észak-Erdélyben a zsidó gettókban próbaszelekciókat végzett. Becslése szerint a deportálandók legfeljebb 25-30 százaléka lesz majd képes nehezebb fizikai munkát végezni.

Amikor SS-katonaéletét szerény tisztesként (Sturmmann/őrvezető beosztásban) elkezdte, a koncentrációs táborok még csak az „állam ellenségeinek” nevezett személyek (szociáldemokraták, kommunisták, Jehova tanúi, prostituáltak, homoszexuálisok, zsidók, közönséges bűnözők) büntető- és átnevelő táborai voltak; amikor SS-főtisztként (Obersturmbannführer/alezredes beosztásban) karrierje csúcsára ért, a munkatáborok megsemmisítő táborokká alakultak át. Himmler SS birodalmi vezető (Reichführer SS) 1941-ben azzal a szupertitkos feladattal bizta meg, hogy Auschwitzot építse ki a zsidók tömeges meg441