Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 3-4. szám
-a Forrásközlés =Acta Papensia xviii (2018) 3-4. szám Sándor (Sarolta)314 a régi Pesttel többször foglalkozott, amit is mindig élvezettel olvastam.315 Még azt is megírta, hogy melyik kávéházba járt, amikor Pesten a nádori testőrség parancsnoka volt. Különben az a legértékesebb, hogy Kazinczy Ferenc emlékezett meg a naplójában a meggyilkolásáról. Ez a napló is ki van nyomtatva, és Budapesten a könyvtáramban megvan. Többször hallottam elmesélni a „Frau Studinka”-esetet. Ez meg az volt, hogy Béla bácsit német szóra Budára adták iskolába, ahol abban az időben még csak németül beszéltek az emberek, cseregyereknek.316 Helyette egy kislány volt nagyanyáméknál magyar szóra, Székesfehérváron. Egy alkalommal azután az öreganyám felment télvíz idején Pestre. Az édesanyámat, mint kislányt, magával vitte. A kocsijuk megállt a várban a Studinkáék cukrászdája előtt, és amint bundáikból vackolódnak elő — bizonyára a cukrászdában soknak tartották az időt, hogy kocsi áll az ajtajuk előtt — kinyílt az ajtó, és kinézett rajta egy nő, ki nagy örömében elvisította: — Jé, die Frau Molnár — fel[l] ármázta az egész házat. Rohantak ki a család tagjai, cselédek, segédek, kapkodták le őket, magukat is, meg a holmijaikat is a kocsiról, és vitték őket be a cukrászdán át a házba. Olyan jól tudta ezt édesanyám előadni, élénken és színesen, és ő sem említve másként Studinkánét, mint „Frau Studinka”; — hogy ültették le őket, milyen szívesen látták mindkettőjüket, hogy jártak a kedvükbe [n], stb. Ez mind a cseregyerek-szisztéma velejárója volt. Jókai is leírja az egyik regényében — ha jól emlékezem, a „Mire megvénülünk” címűben — az ilyen cseregyerek-rendszer romantikus voltát. Hiszen Jókai sok korabeli társadalmi és nevelési szokást, rendszert örökített meg igazán szépen, derűsen, vonzóan, úgyhogy az ember [ha] olvasta, megesküdne rá, hogy az [volt] a legtökéletesebb az egész világon. Különben Jókainak ezzel a regényével kapcsolatban megemlítem még azt, hogy élt Veszprémben egy Richter Ella nevű gyönyörűszép kis zsidó leány, 314 Gróf Vay Sándor, született Vay Sarolta grófnő (Gyón, 1859. december 6. - Lugano, 1918. május 23.) író, újságíró. Az első női újságíró, aki férfiként élte le az életét, meg is házasodott. Lipcsében, Drezdában és Berlinben tanult, egyetemet végzett Budapesten, utána újságírással foglalkozott. 1883-ban Nyíregyházán tudósítóként részt vett a hírhedt tiszaeszlári vérvád tárgyalásán. Kezdetben verseket írt, később — Eötvös Károlyhoz hasonlóan — romantikus szemlélettel prózában örökítette meg a vidéki nemesi kúriák letűnt világát. 315 Pest megyei írásai kötetben is megjelentek: Pestvármegyei históriák. Budapest, 1907. 3,6 A soknemzetiségű Magyarországon az idegen nyelv tanulásának azt volt az egyik gyakori módja, hogy a szülők idegen nyelvi környezetben élő családhoz adták gyermeküket, cserébe abból a családból fogadtak be egy gyermeket. Ezt hívják a néprajzban cseregyerek-rendszemek. 385 =
