Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

-s Forrásközlés s-Acta Papensia XVIII (2018) 3-4. SZÁM

Igazi rokoni viszonyt csak anyám testvéreivel tartottunk fenn: Béla és Lajos bácsiékkal, majd Farkas Józsi bácsiékkal. Később pedig az elhalt Farkas Kálmán családjával. Az előbbiek Székesfehérváron és Cecén laktak, az utóbbiak meg Budapesten. Amikor Cecén voltunk, anyám velünk, gyerekeivel mindig meglátogatta a többi cecei rokonokat is, néha a Molnár-gyerekek is eljöttek velünk, de ha Béla bácsiékhoz302 is Cecén voltak, akkor azok nem mertek eljönni. Ilyenek voltak Hermánék, Huszárék, Pesthyék, Posztoczkyék, később Nagy Gyuláék, mert akkor ők még Szilason éltek. Egyszóval: Molnárék felé ezek a rokonok is le voltak építve. Istenítették is az anyámat, hogy ő nem olyan, mint a Béla meg a Lajos. Egyszóval: a rokonság leépítése a Molnár-ágon virult.

Általában a rokonokat édesanyám igen érzékeny mérlegre tette, igen szigorúan mérlegelte tulajdonságaikat, úgy hogy végeredményben csak az ő, és apám testvéreit ismerte el rokonoknak, de azokat sem tartotta jó rokonoknak. Családi ünnepre meghívta őket, stb., de az a meleg, bizalmas viszony nem volt közöttük, mint például mi, gyerekek, és az ő gyerekeik között. Kivételt csak az öreg Józsi bácsiék képeztek, őket nagyon szerette, mindent megtett volna értük, gyengéd és figyelmes volt velük szemben, a fogyatékosságaikon vagy jót mulatott, vagy takargatta azokat, de semmi rosszat rájuk nem acceptált. Belénk is belenevelte az irántuki szeretetet, ami könnyű is volt néki. Józsi bácsi ritka kedves humorú ember volt, a felesége és leányai pedig minden figuraságuk dacára csupa szív és jóság.

Annyira nem ismertük a rokonságunkat, hogy mikor Veszprémbe került pl. Friedreich Bandi a nővérével iskolába, Bathó Aladár303, mint vasútépítő mérnök, Véghely Aladár304, mint katonaorvos, nem hittük el, hogy rokonok, és

302 értsd: Béla bácsiéknál

303 Bathó Aladár csuzi földbirtokos, Bathó Bálint országgyűlési képviselőnek, Komárom vármegye alispánjának, királyi tanácsosnak fia. 1871-ben Csuzon született. A komáromi bencés, majd a budapesti evangélikus gimnáziumban tanult. A budapesti műszaki egyetem, majd 1897- től a magyaróvári akadémia hallgatója volt, ahol oklevelet szerzett. Édesapja halála után átvette a 180 kh családi birtok vezetését. 1939-ben is Csuzon élt, a Felvidék visszatérése után a Komáromi Református Egyházmegye világi képviselője volt. A helyi református egyház gondnoki tisztségét is betöltötte. 1919-ben Komárom vármegye megyebizottsági képviselője. 1931-ben a Magyar Nemzeti Párt érsekújvári járási képviselője, 1935-ben érsekújvári körzeti alalnöke volt. Hollós Arankával kötött házasságából született István nevű fia. - Több mint fél évszázad... = Prágai Magyar Hírlap 10 (1931) 160. sz. (július 17.) 7., A magyar nemzeti párt... = Prágai Magyar Hírlap 14 (1935) 253. sz. (november 6.) 4., CSATÁRI-ÖL VÉDI 1939. 43.

304 Dr. Véghely Aladár honvéd orvos. Véghely Endre/András mezőszentgyörgyi birtokos és Molnár Julianna házasságából született 1873. június í-én. A gimnáziumot Pápán, majd Nagykőrösön a Balassa Antal-féle alapítvány támogatásával végezte, ahol 1891-ben érettségizett. Ezt követően a budapesti egyetemen tanult és szerzett orvosi oklevelet (1897). A főváros IX.- 379 s-