Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

Forrásközlés =­Acta Papensia xviii (2018) 3-4. szám meghíva. Ebédre — ha jól emlékezem — minden csütörtökön Purgly Sándorék­­hoz.297 Horváthék is Purglyék is mindig értem küldtek és haza is kísértettek. A patikában szabad volt mindent csinálnom, méricskéltem, stb., utánoztam a segé­deket, a nagy uzsonna298 elfogyasztásakor még diskuráltam a nagyokkal, mert akkor még ott egyik helyen sem volt gyerek. Purglyék még akkor is hívtak, mikor már a kislányaik megvoltak, de apám szerint azért, hogy mint kis gyerekből ki­vegyenek olyan dolgokat, amiket különben nem tudnának meg. Én ezt természe­tesen megítélni nem tudtam, de lehet, hogy az apámnak igaza volt. Rokonságot Veszrémben csak Cseresnyésékkel, Papp Gyuláékkal és Ke­­nessey Móricékkal2" tartottak szüleim, de igen sok családdal meleg barátság­ban éltek, ami sokszor több, mint a rokonság. Apám atyafisága és anyám atya­­fisága is vidéken voltak, és ezeknél az ebédeknél, vacsoráknál, mik a kisebéd­­lőben lefolytak, ismertük meg őket — szóbeszédből valamennyit. Abban az időben, amikor én a gyermekkoromat éltem, akkor már az apám rokonsága teljesen le volt építve, pedig a nyáron a családi levelezésben rengeteg rokoni levelet olvastam a Pázmándy, Thaly, Konkoly-Thege, Czike, Foghtűy, Szűts, Báli300 stb. családtagoktól, kikkel a rokoni érintkezés a későbbi időben teljesen szünetelt. A szenkirályszabadjai rokonságnak is csak apám hivatali szobájába volt szabad menni, onnan ismertem őket személyesen, a Véghely Da­nit, a Dini fiát és annak gyerekeit, stb. A leépítést anyám végezte. A Pázmándy-ág utáni atyafiságot a Pázmándy Lajos utáni örökösödés alkalmával apám és testvérei ellen elkövetett csúnya viselkedésükért, a szentkirályszabadjai atyafiságot pedig — azt hiszem — a csiz­más mivoltukért.301 Ugyan ez utóbbiak is jól kihasználták apámat anyagilag — már amennyire az anyám engedte, mert hiszen elég nagy kontroll alatt volt e téren. 297 Dr. Purgly Sándor vármegyei birtokos és tisztviselő, politikus. Lepsényben született 1853-ban. A gimnáziumot és jogot Budapesten és Bécsben végezte. A jogi doktorátus megszer­zése után, 22 évesen Veszprém vármegye szolgálatába állt: másodaljegyző, első aljegyző és tisz­teletbeli főjegyző lett. 1896-ban szabadelvű programmal az enyingi választókerület országgyűlési képviselője lett. Veszprém város képviselő-testületének, a megyei törvényhatóság közgyűlésének tagjává választották. 1906-ban a zalai evangélikus egyházmegye felügyelői tisztségét viselte. Az országgyűlés kérvényi bizottságában tevékenykedett. STURM 1897.325., Helyreigazítás. = Evan­gélikus Örálló 2 (1906) 28. sz. (július 13.) 249. 298 A kéziratban: uzsonya, javítottuk. 299 Kenessey Móric (1837-1918) református ügyvéd, királyi közjegyző, felesége Pap Emília. 300 A kéziratban: Baly, javítottuk. Az említett családok főként Komárom és Fejér megyében voltak birtokosok. 301 csizmás mivoltjukért: egyszerű származásukért, parasztnemesi mivoltukért •* 378 =-

Next

/
Thumbnails
Contents