Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 1-2. szám

-= Műhely &Acta Papensia xviii (2018) 1-2. szám

A „TERMÉSZETTANI MÚZEUM” GYARAPÍTÓJA

A kollégiumnak 1783-ban történt újjáéledése óta arra is törekedtek, hogy az oktatás fontos segédeszközeit, a könyvtárat és szertárakat is talpra állítsák, illetve berendezzék. Az Értesítőben feltüntetett beszerzési naplók alapján nyomon lehet követni a könyvtárnak, s vele az iskolának a korral való haladását. Az 1790-es évektől a Mándi Márton István48 által kezdeményezett természettani gyűjteményekkel együtt a fizikai szertárában is megindultak a beszerzések. Tarczy Lajos idejében különösen nagy volt a „Természettani Múzeum’’ gyarapodása. Az adományokból befolyt pénzösszegekből, hagyatékokból és saját költségén elég szépen felszerelt, gazdag gyűjtemény szolgálta a diákok tudományos érdeklődését. Az 1880-ban összeállított leltár szerint a számos ókori régiség és műtárgy mellett több értékes műszert is beszerzett.

A gyűjtemény részét képezték a Sajnovics János (1733-1785) magyar jezsuita utazó hagyatékából megvásárolt műszerek is. Legértékesebb darabja a Tarczy által megszerzett lencséstávcső volt. Ezt Hell Miksa Rudolf (1720-1792) jezsuita tanár kísérőjeként 1769-ben használta. Ekkor expedíciójuk VII. Keresztyén dán király megbízásából a Skandináv-félsziget északi csúcsánál, a lappföldi Vardő-szigetén a Vénusz Nap előtti átvonulását vizsgálta.49 A jelenség a bolygók pályaelhajlása miatt csak ritkán figyelhető meg, mivel a Vénusz átvonulása évszázadonként, és akkor is egy évtizeden belül, kétszer történik meg. A tudományos megfigyelés jelentőségét bizonyítja, hogy az 1769. május 3-4-én mért 8,”7-es napparallixis értékekből később Hell Miksa meghatározta a Föld-Nap távolságot. A földrajzi, földmágneses, tengertani, légkörtani és néprajzi kutatási program nyelvészeti eredménnyel is zárult. Hell Miksa ösztönzésére Sajnovics János a helyszínen a magyar és lapp nyelv összehasonlításával a magyar-finnugor nyelvrokonság kutatását alapozta meg. Könyve 1770-ben Nagyszombatban jelent meg.50

48 Mándi Márton István (Iszkaszentgyörgy, 1760. november 23. - Pápa, 1831, szeptember 21.) nyelvész, filozófus, a pápai református kollégium professzora. Az első volt, aki latin nyelvtant magyarul adott ki (Deák grammatika. Győr, 1792). A mű egy deák-magyar szótárt is tartalmazott, amit a bécsi Magyar Hírmondó közölt. Magyar Hírmondó 1792. augusztus 24., MÉL II. 1982.160., TUNGLI1997.126., VARGA 1998. 628-629., TRÓCSANYI1931.

44 HADOBÁS 2008.

5° Demonstratio. Idióma Ungarorum et Lapponum idem esse. Magyarul lásd: SAJNOVICS János: Bizonyítás. A magyar és a lapp nyelv azonos. Szerk.: Szíj Enikő. ELTE Bp., 1994.

^ 34 -