Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

-s Műhely =Acta Papensia xviii (2018) 3-4. szám

irodalomtörténeti szempontból, mint a káté magyar fordítása, vagy az ezt követő 61 imádság szövege, mégis felkeltette érdeklődésünket, mert nem elhanyagolható szempont az sem, kik kezén fordult meg a kötet, és mit tartottak fontosnak belejegyezni. Ezért először a könyv birtokosait igyekeztünk kideríteni, majd a beírt szövegek eredetét próbáltuk megfejteni.

1. A KÖTET BIRTOKOSAI

A könyvecske első kötéstáblájának belső oldalán találtunk két, szorosabb értelemben vett tulajdonosbejegyzést (A. pont, 1-2. sz. dokumentum). Ezek szerint az általunk ismert első tulajdonos Békés Miklós volt.

Nem tudjuk, mikor és hol született, nagy valószínűséggel az őrségi református egyházmegyéhez tartozó Vas vármegyei Dávidházán vagy Szalafőn, nemesi családból, amely nemességét valamikor a XVI. század végén, címereslevelét pedig 1583-ban kapta. Apja Békés György volt.3

Békés Miklós neve 1694-1698 között kétszer is szerepel a pápai református kollégium anyakönyvében, ekkor tehát ott deákoskodott.4 Saját feljegyzései szerint 1715-1718 között Pápán élt, talán a kollégiumban volt osztálytanító, majd 1718-1721 között a nagypiriti,51721-1729 között az adorjánházi,6 1731-ben a nagyacsádi református elemi iskolát igazgatta7 (B. pont, 3-4, 7. sz. dokumentum), későbbi források szerint pedig 1735-1746 között nemesszalóki rektor volt.8 Egy családtörténeti feljegyzés említi, hogy — valószínűleg ezután — Erdélybe került, és ott lelkészként szolgált,9 de az erdélyi lelkésznévsorok nem tudnak róla.10

Ami családi viszonyait illeti, saját feljegyzései szerint 1731-ben vette feleségül a nagyacsádi Molnár, másképp Bodnár János leányát, Juditot (B. pont, 4. sz. dokumentum). Első gyermekük, Julianna 1732-ben született, Szentandrási

3 SZÁSZ 2011. 4-6,16,40-41.

4 DREKK O. 353. 79, 81. KÖBLÖS 2006. 758, 759.

5 TÓTH 1927. 61.

6 Nagy Lajos Beke Miklós néven (1732-ig), Tóth Endre Adorjánházi Beke Miklósnak nevezi, alighanem hibásan, a Dávidházit félreolvasva. NAGY Lajos: A helvét hitvallást tartó adorjánházi anya- és az egeraljai társegyházak története. Ajka - Bp., 1996.100. TÓTH 1927.16.

7 TÓTH 1927. 56. VÁRADY 2002. 574.

8 DREL I. 1. u. Mihályháza. III. 1. Nyárád. II. 2-3. A nyárádi lelkésznévsor 1752-ig hozza szalóki rektorként, bár megjegyzi, hogy nevét sokszor, hivatalát ritkán említik. Az idézett mihályházi lelkésznévsor szerint viszont 1748-ban már Szalai Bálint volt a szalóki rektor.

9 SZÁSZ 2011.16.

10 TtREL I. 8. d. 12-15.

210