Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)

2018 / 3-4. szám

Műhely =­Acta Papensia xviii (2018) 3-4. szám Török György mezőlaki lelkész keresztelte, aki maga is keresztapja lett a leány­nak két másik falubeli személlyel együtt (B. pont, 6. sz. dokumentum). Később a mihályházi református egyház anyakönyve még három lánya keresztelőjéről tudósít: 1736-ban Erzsébet, 1742-ben Katalin, 1746-ban pedig Judit nevű leánya született.” Ő maga hitvestársával együtt csak ebben az anyakönyvben legalább hússzor fordul elő keresztszülőként,11 12 így nincs mit csodálkoznunk azon sem, hogy kötetünkben 86 keresztkomát sorol fel név szerint, akik gyermekeit ke­resztvíz alá tartotta (B. pont, 5. sz. dokumentum). Kérdéses, hogy a számunkra ritkasága miatt igen értékes, de akkoriban, a XVIII. századi nagy könyvégető akciók13 előtt még alighanem rengeteg pél­dányban fellelhető kötet hogyan került 1718-ban Békés Miklós birtokába (A. pont, 1. sz. dokumentum). Alighanem már egy előző tulajdonostól vásárol­hatta meg, és iskolai munkájában lehetett segítségére. Nincsenek arra nézve sem információink, hány kézen fordult még meg ez­után a kötet, és hogyan került következő tulajdonosához, Eőry Jánoshoz, aki Bekeshez képest sokkal jelentősebb szerepet játszott a pápai gyülekezet és egy­házmegye életében. Eőry János 1727-ben született Eőry Mózes és Nemes Judit hatodik gyerme­keként. A család valamelyik felső-őrségi településről (Felsőőr, Alsóőr, Jobbágyi vagy Őrisziget) származott, címereslevelét 1673-ban kapta. Az 1730-as évek vé­gén a pápai kollégiumban tanult, majd 1740-ben a debreceni kollégium deákjai között tűnt fel, végül 1745-től két évig Sopronban képezte tovább magát, itt nyilván jogot és németet tanult. Eőry karrierjét ügyvédi tevékenységével épí­tette fel, egész élete során a pápai református egyházközség és a dunántúli re­formátus egyházkerület érdekeit védte. 1755-től a gyülekezet presbitere, 1761- ben a pápai egyházmegye gondnoka, 1784-től haláláig pedig a pápai egyház­­község főgondnoka volt. Emellett többek között Veszprém vármegye táblabírói címét is viselte. 1764-ben vette feleségül Torkos Juliannát, az idősebbik Torkos Jakab dunántúli püspök lányát. Házasságukból kilenc gyermek született, akik közül a felnőttkort egy fiú és öt lány érte meg. 1807-ben halt meg.14 11 DREL1.1. u. Mihályháza. III. 1. 12 Ezt szintén a mihályházi lelkésznévsor említi. Uo. 13 ESZE Tamás: A Heidelbergi Káté története Magyarországon a XVIII. században. = BARTHA 1965.169-203. A könyvégetésekről: 175-176. 14 KÖBLÖS József: „Keservesen panaszolkodni kénszerittetünk...” (A pápai reformátusok küzdelmei a szabad vallásgyakorlatért a XVIII. század elején) = AP 6 (2006) 1-4. sz. 1-94. Eőry János életrajza: 10-12. KÖBLÖS József: „Idvez légy, kedves Druszám!” A Pápai Eőry Szabó és 211

Next

/
Thumbnails
Contents