Acta Papensia 2018. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 18. évfolyam (Pápa, 2018)
2018 / 1-2. szám
-s Kisebb Közlemények *■ Acta Papensia xviii (2018) 1-2. szám zül Galy Jánosról, Bakcsy Béláról, Vajda Gyuláról, Molnár Györgyről, Füssy Józsefről — utódaikról, aVB-titkárokról szintén, így Vörösmarti Józsefről, Kruppai Alajosról, Listár Ágnesről). A faluban jeles személynek számított a közigazgatás mindenese, a községházán belüli tevékenységet, a kézbesítést, a hirdetést ellátó kisbíró. A csekély forrásanyag miatt szerény adatok ismertek róluk. Leglátványosabb tevékenységük a jegyzőtől írásban megkapott hirdetés volt, amelyet meghatározott útvonalat bejárva, meghatározott helyeken olvastak fel. A kötet a kisbírók közül Lukács Jánossal foglalkozik, akinek fia, majd unokája ugyancsak betöltötte ezt a tisztséget. A kisbírót a hangosbeszélő váltotta fel, amit Sárkeresztesen mikrofonnak, pletykafazéknak neveztek. Sárkeresztes képéhez is hozzátartoztak a koldusok, akik könyöradományokból tartották fenn magukat. A koldulást a jogalkotók szabályozták, a községi törvény tartalmazott erre vonatkozó rendelkezéseket. Ámde ennek ellenére egyszerre létezett engedéllyel és engedély nélküli koldulás. Sárkeresztesen — más falvakhoz hasonlóan — rendszeresen megjelentek a koldusok, akik a községházán meghatározott időre kaptak engedélyt a falun belüli koldulásra. Felügyeletüket a kisbíró látta el. Eleven képet rajzol Gelencsér József ezekről a társadalom perifériájára szorult emberekről. A sárkeresztesiek szigorú véleménnyel voltak a koldusokról, a részvétet főként a testi fogyatékosok váltottak ki belőlük. A következő alfejezet szereplői a református lelkészek és a tanítók, akikkel személy szerint foglalkozik. A lelkészek időrendben: Pécsváradi Gergely, Parragh Ferenc, Csizmadia Lajos, Lukács István, Babay Kálmán, Csomasz-Tóth Kálmán, Németh Lajos. Közülük többen jeles életművet hagytak hátra. Csizmadia Lajos pl. a pápai teológia jeles professzora lett, Babay népszerű íróként, Csomasz-Tóth zenetörténészként, énekeskönyv-összeállítóként, himnológusként ismert. A tanítók (Reményik János, Tóth István, Donáth Dénes, Szalay Hona, Hingyi István, Ballai Klára) szintén meghatározói voltak a község életének. Őket követi a csendőrörs és Varga István örsparancsnok bemutatása, majd a falu köznemeseit veszi sorra: a Dávid, Horváth, Juhász, Kossá, Pénzes, Puch, Szomor családokat. Róluk megállapítja, hogy nemesi származásukat a XX. század elejétől sem ők, sem a faluközösség nem igazán tartotta nyilván. A nemesi családfát egyedül a Kossá család őrizte meg.-« 165 =