Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)
2017 / 1-2. szám - Műhely - Köblös József: Exmisszió, ordináció, konszekráció. A lelkészi hivatal elnyerésének lépései a Dunántúli Református Egyházkerületben a XVII-XVIII. században (2.2. rész: Tanulmány)
-= MŰHELY »Acta Papensia xvii (2017) 1-2. szám hogy „az exmissio, valamint eddig is, úgy ezután is ünnepélyesen, a kibocsátandó segédlelkész működése területén illető esperese által eszközöltessék.”3*3 Ha már a lelkészi vizsgák is szóba kerültek, röviden ki kell térnünk ezekre is. Ezeket a vizsgálatokat a bejegyzések 1851-től kezdve néhol, az 1850-es évek második felétől kezdve egyre rendszeresebben megemlítették. Az egyházmegyei közgyűlés előtt tett nyilvános vizsgálatot általában tractualis censurának, egyházmegyei censurának, egyházmegyei vizsgálatoknak, egyházmegyei, ex- missionalis, majd első lelkészi vizsgának, kápláni vizsgának, a korábban egyházkerületi közgyűlés előtt tett nyilvános vizsgálatot pedig superintendentialis vizsgálatoknak, superintendentialis, egyházkerületi vagy papi censurának, egyházkerületi, kerületi, püspöki, superintendensi, felavatási, második lelkészi vizsgának vagy papi vizsgának hívták.584 Az 1880-as évek végére a lelkészi vizsgák rendszere is gyökeresen megváltozott. Az 1887. júliusi egyházkerületi közgyűlés elfogadta és életbe léptette a theológiai vizsgák szabályzatát, melynek értelmében az egyházmegyei és az egyházkerületi közgyűlés helyett ezentúl egy állandó összetételű lelkészvizsgáló bizottság előtt történt a lelkészek továbbra is kétlépcsős vizsgálata. Az első lelkészképesítő vizsga a theologiai tanfolyam negyedik évének befejezése után volt, ennek sikeres letétele után az addigi teológus lelkészjelölt lett, és segédlelkészként felhatalmazást, valamint kibocsátást kapott az egyházkerülettől mindennemű lelkészi szolgálat végzésére. Ez a felhatalmazás és kibocsátás általános volt, vagyis az egyházi törvényekben fennálló korlátok között minden gyülekezetre vonatkozott. Ezután a lelkészjelölt valahol segédlelkészi vagy tanítói szolgálatot végzett, esetleg külföldi egyetemen tanult, majd minimum egy, maximum három évre rá kellett letennie a második lelkészképesítő vizsgát.585 Amióta a vizsgák nem az egyházmegyei és az egyházkerületi közgyűlés, hanem a lelkészképesítő bizottság előtt folytak, az anyakönyvi bejegyzésekben már 3 megválasztott lelkészt avattak. 1889. évi szept. ehk. kgy. 12. és 14. pontja. VÁLYI1889. 42- 46.1892. évi szept. ehk. kgy. 54. pontja. VÁLYI 1893a. 57. Bejegyzéseik: KRÁNITZ 2012. 251-257. (Két lelkész felszentelését az anyakönyv tévesen tette 1892-ra, Győri János és Szász Kálmán avatása valójában az 1893. szeptemberi közgyűlésen történt. 1893. szept. ehk. kgy. 22. pontja. VÁLYI 1893b. 16.) 5831889. évi szept. ehk. kgy. 75. pontja. VÁLYI 1889. 78. 584 KRÁNITZ 2012.156,163, 164, 167, 170-173, 175,178-180,183-185, 189-190, 192, 194-195, 200, 206-207, 209-210, 213, 215, 217, 219-221, 223-224, 230. 5851887. évi júl. ehk. kgy. 76. pontja: Theologiai vizsgák szabályzata, 16., 21-22. §. VÁLYI 1887.96-101. 80
