Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 1-2. szám - Műhely - Köblös József: Exmisszió, ordináció, konszekráció. A lelkészi hivatal elnyerésének lépései a Dunántúli Református Egyházkerületben a XVII-XVIII. században (2.2. rész: Tanulmány)

-в MŰHELY вАсТА PaPENSIA XVII (2017) 1-2. SZÁM

Két esetben azt láthatjuk, hogy még a régi szemlélet keveredik az új kifejezésekkel. Az 1854. évben, amikor a cím szerint is felavatottakról esett szó, tizenhármán írták, hogy felszentelték őket. Közöttük viszont előfordul egy, Hor- vát János szentgyörgyvölgyi helyettes lelkész, aki azt írta magáról, hogy az őrségi egyházmegye az ott lefolyt vizsgálat után felszentelte és kibocsátotta, rá három évre pedig, szentgyörgyvölgyi segédlelkészsége negyedik évében a püspök az egyházkerületi közgyűlés keretében felavatta!571 1866-ban pedig, amikor viszont a cím szerint felszenteltekröl esett szó, Kis Antal gigei káplán azt írta, hogy „a belső somogyi egyház megyébe bekebeleztetett 1865. november 15., felszenteltetett Csokonában 1866. martius 5., az egyház kerület részéről pedig 1866. junius 5ik napján rendeltetett (ordinatio), mikor gigei káplán volt...”572 573 Az ő esetükben tehát a régi felfogás szerint az esperesi exmissió és ordináció lett a felszentelés szóval visszaadva. A püspöki kézrátételt Horvát az új avatás fogalom segítségével különböztette meg az esperesi ordinációtól, Kis pedig egyszerre használta a latin ordináció szót, és magyar megfelelőjét, a ren- deltetett-et is a püspök által végzett avatásra, ami már az ősihez visszakanyarodó új gyakorlat eredménye.

A kápláni szolgálat emlegetése 1833-tól kezdődik. A harmincas és negyvenes években az esperesek a jelöltet káplánnak exmittálják573 vagy kirendelik,574 575 illetve az egyházmegyei közgyűlésen a papi szent hivatalra exmittálják575 vagy kibocsátják,576 és ezután lesz káplán vagy helyettes lelkész. A kirendelés tehát nemcsak az ordináció, hanem az exmissió magyar megfelelője is, a kibocsátás szinonimája.

571 Uo. 164-169. Ezen belül Horvát János önéletrajza a 166. oldalon.

572 Uo. 188.

573 Ángyán Mihály királyszentistváni lelkész írja 1834-ben: „...atyám, Ángyán János veszprémi prédikátor mellé káplányul exmittáltaték...” Uo. 121.

574 Szántó Lajos alsóváradi lelkész írja 1835-ben.

....a’ nagy tiszteletű barsi megye esperestje mellé

segédül rendeltettem ki.” Uo. 121. Tátid Sámuel veszprémi lelkész így fogalmaz 1849-ben: „...a’ weszprémi esperes úr által nemes pécseli segédlelkésznek rendeltettem...”. Uo. 145. A rendeltettem káplánnak, rendeltettem interimalis prédikátornak formula szerepel még: Uo. 122-124,129.131.

575 Szalai Lajos pálfai lelkész írja 1845-ben: „Papi hivatalra exmittaltattam szilas balhási tractualis gyűlésben..., káplánkodtam Simontornyán, Polgárdiban ...” Uo. 140. Páli Lajos pozbai segédlelkész így fogalmaz 1856-ban: „...a’ barsi nagy tiszteletű egyházmegyében exmittáltat- tam, s a pozbai egyházba segédlelkészi szolgálatra rendeltettem. Föl szenteltettem Rév Komáromban ...” Uo. 170.

576 Pálfi Lajos szendi lelkész így fogalmaz 1845-ben: „Papi hivatalra ki bocsáttattam a’ banai egyház vidéki gyűlésben 1841bss. Segéd tanittói hivatalt viseltem Dadon, helyettes tanit- toságot pedig viseltem Kömlödön.” Uo. 140-141. Rozgonyi István ászári lelkész 1846-ban ezt írja: „...a’ papi szent hivatalra kibocsáttattam, 's segédpappá lettem..." Uo. 141.- 78 ^