Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 1-2. szám - Műhely - Németh Balázs: Beythe István karácsonyi ünnepköri igehirdetései (1584)

-= MŰHELY S­ACTA PaPENSIA XVII (2017) 1-2. SZÁM Beythe igemagyarázatában alig tér ki aktuális kérdésekre. Prédikációit csak úgy tudjuk megérteni, ha ismerjük ennek hátterében a történelmi helyzetet, a kor emberének szorongásait, melyek az igemagyarázatokban a sorok mögött kétségtelenül jelen vannak. Itt elsősorban a török megszállók jelenlétére és so­rozatos betöréseire, rablásaira és gyújtogatásaikra kell gondolni. Ez az egyik oka annak, írja Beythe, hogy sok veszélyeztetett gyülekezetnek nem volt lelké­sze a „török kegyetlensége miatt”. Még azt is hozzáteszi, hogy a „főurak gon­doskodásának hiánya miatt” sok gyülekezet pásztor nélkül van. Számos prédi­kációjában a nyomorúság és a vígasztalás visszatérő gondolatok. A korai új­korban ugyanis a kollektív félelem uralkodott, pl. a pestis, a világvége és a kü­lönböző háborúk miatt.8 Beythe prédikációinak megértéséhez ismerni kell, hogy milyen volt az egy­házak helyzete Nyugat-Magyarországon a 16. század második felében. Ami a hitvallási hovatartozást illeti, az egységes protestáns egyházkerületben voltak lelkészek, akik Luther teológiáját követték, de olyanok is, akik Melanchthonból kiindulva a reformátusok felé hajló krypto-kálvinizmus irányának hívei voltak. Beythe közvetítő kívánt lenni a két irány között és pl. úrvacsora-tanában, ágen- dájában és kátéjában mindkét felfogásnak helyet adott. Több szertartási kér­désben, mint pl. az ostya vagy kenyér használata az úrvacsoránál, vagy az asz­tal és az oltár kérdése, Beythe a szabadság híve volt, ha bár ő maga személy szerint inkább az asztalt és a kenyeret helyezte előtérbe.9 Számára az egység volt lényeges, ezért azt kívánta, hogy egy lelkész sem legyen egy hitvalláshoz sem lekötelezve. Beythe harmonizáló teológiája kicseng prédikációiból is.10 Ez sok lutheránus lelkésznek ellenállásába ütközött, főleg azokéba, akik Flacius Mátyás (1520-1575) jénai professzor híveként, mesterük hatása alatt állva, nem ismertek a hit és a szertartások dolgában sem megalkuvást, sem közömbösséget (adiaphora). A nyugat-magyarországi lelkészek jó része Németországból jött, főként azok, akik hazájukban szigorú lutheránus voltuk miatt nem kaptak lelkészi ál­lást.11 Az ellentét a református és evangélikus felfogás között az úrvacsora kér­désében az úgynevezett „csepregi hitvitához” (1591) vezetett, amelyben Beythe a szigorú lutheránusokkal került összeütközésbe.12 Ennek következtében 1596­8 DELUMEAU 1985. 9 NÉMETH 2013. 312. 10 ZOVÁNYI1977. 258-262. “ MECENSEFFY 1956. 68., REINGRABNER 206.15-50. 12 THURY1.1998. 96-123., ZOVÁNYI 1977. 255-256.

Next

/
Thumbnails
Contents