Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Szemle - Erdész Ádám: A Kner-család és más történetek. Tanulmányok (Hudi József)

-= Szemle =Acta Papensia xvii (2017) 3-4. szám

évek könyvművészeti tevékenységét Kner és Szabó Lőrinc, a háború végét Kner és Mata János levelezése, és a megjelent kiadványok segítségével mutatja be. Az utóbbi esetben nem Kner, hanem a debreceni polihisztor Mata János portréját rajzolja meg. Külön foglalkozik a kirekesztés és üldöztetés 6 évével, amely ismét Kner Imrét helyezi központba, sokoldalúan világítva meg emberi nagyságát, hazafias helytállását. Deportálásának történetét szintén föltárja.

Kner Imre (1890-1944) és Szabó Lőrinc (1900-1957) költő, műfordító 1921 utáni levelezésének feldolgozása azt bizonyítja, hogy a nyomda kezdetben próbálkozott szépirodalmi művek kiadásával, de látva a nyilvánvaló üzleti veszteségeket, 1923-tól visszafogta kiadói tevékenységet. Évente néhány kisebb terjedelmű fordítással kívánt jelen lenni a szép könyvek piacán. A Kner- nyomda kiadásra ritkán vállalkozott, ezzel mintegy elkerülte a kiadással járó politikai kockázatot, melyet a sajtóbíróság és az egyre szigorodó cenzúra testesített meg.

Kner Imre levelezéséből kiderül, hogy Szabó Lőrinc két verseskötete: a Föld, erdő, isten (1922), a Patheon kiadásában napvilágot látott Te meg a világ (1932) tökéletes tipográfiájával a kritikusok osztatlan elismerését is kivívta. 1932-ben egy másik szép könyvet is előállítottak. Fitz József monográfiáját (Hess András a budai ősnyomdász) a Magyar Bibliophil Társaság adta ki. Az egyesületi tagok szokás szerint évi illetménykötetként kapták meg a nyomdatörténeti jelentőségű kiadványt, amelynek születését — kivételes eset! — a fennmaradt teljes dokumentáció alapján a pályázati kiírástól a megjelenésig, a hazai és nemzetközi elismerésig követ végig a mikrotörténeti tanulmány. Kner Imre önköltségi ár alatt vállalta 600 példány előállítását, hogy európai színvonalú tipográfiai tudásáról „jelet” adjon. Ennek érdekében a könyv szerkezetének, tartalmának, a szöveg egységes szaknyelvének és ortográfiájának kialakításában is részt vett. Gondosságára jellemző, hogy a négy próbanyomatot különböző színű papírra készítette, s azt választotta ki, amely két hét alatt a legkevésbé fakult meg a nap hatására. Fitz József maga is „tipográfiai remekműnek” tartotta a végeredményt, melyhez német nyelvű összefoglaló füzetet is mellékeltek. Ennek bővített változatát 1937-ben, a nyomdatulajdonosok budapesti nemzetközi konferenciájára jelentették meg.

A háború végét egyik ügyfelével és barátjával, Dr. Mata János debreceni tragikus sorsú városi levéltárossal (levéltári díjnokkal) folytatott intenzív levelezése világítja meg. 1943-ban a Kner-nyomda kinyomtatta a kiváló grafikai készséggel megáldott, sokoldalú tehetségnek tartott Mata János által sajtó alá rendezett Nagykállói Fényes István-féle debreceni krónikát (1664). 1944-ben Csokonai Békaegérharc c. humoros eposzának kinyomtatását az ország német megszállása, a Kner-család tagjainak deportálása akadályozta meg.

A második világháború a Kner család életét is gyökeresen megváltoztatta. A zsidótörvények korlátozták az üzem normális működését (kényszerű el334 -