Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Szemle - Erdész Ádám: A Kner-család és más történetek. Tanulmányok (Hudi József)

-e Szemle sACTA PaPENSIA XVII (2017) 3-4. SZÁM

bocsátásokra is sor került), 1944. március 15. után pedig már a családtagok élete is veszélybe került. A katonakorú férfiakra már a megszállás előtt munka- szolgálat, másokra 1944-ben deportálás várt. Kner Izidor idős felesége, Kner Imre és felesége a koncentrációs táborban pusztult el. Kner Albert 1940-ben, a könyvkötészetet tanult Kner Erszébet 1949-ben kikivándorolt az Egyesült Államokba, ahol mindketten sikeres karriert futottak be. Albert a második világháború után a csomagolás, marketing és nyomtatvány üzletág meghatározó alakja lett. Kner Erzsébet könyvkötőműhelyében a régi nyomtatványok, könyvek keltek új életre.

A szovjet megszállás után megkezdődött az új világrend kiépítése. A „demokratikus átmenet” során a gyártulajdonosok is a „tőkés kizsákmányolok” listájára kerültek. A holokauszt-túlélők karrierjének felívelését a háború után a gyors és biztos helyzetfelismerés, a műveltség, a művészi érzékenység, a kreativitás és a speciális szaktudás garantálta. De nem mindenki tudta elviselni a rá nehezedő terheket és pszichikai nyomást. Közéjük tartozott Kner Imre fia, a munkaszolgálatból hazatért Kner Mihály, akit 1945 elején neveztek ki a nyomda vezetőjének.

A kötetben önálló tanulmány foglalkozik azzal, hogy Kner Mihályt (1923- 1945) édesapja határozott nevelési elvek szerint készítette fel arra, hogy kellő elméleti és gyakorlati szakismeret, idegen nyelvismeret (angol, német, francia) birtokában majd a nyomda rátermett vezetője legyen. Budapesten járt gimnáziumba, majd 1941-1943 között szedőinas lett a gyomai üzemben. A munkaszolgálat, szökése és bujdosása, szüleinek — különösen szeretett édesapjának — elvesztése, a kilátastalan jövő víziója elviselhetetlen teherként nehezedett a lelkére, és ez vezetett tragikus halálához. 1945. december 6-i öngyilkossága után Kner Izidor idősebb (Ilona nevű) lányának fiát, Haiman Györgyöt (1914-1996) nevezték ki az üzem vezetőjének. A családi cég története Gyomán 1949-ben, a nyomda államosításával fejeződött be.

A hazai karriereket már az új gazdasági-társadalmi rendszer koordinátái határozták meg. Haimann György az államosított magyar nyomdaipar, majd az Iparművészeti Főiskola Typo-grafiai Tanszékének vezetője (1964-1983) lett. A Kner-család szellemi hagyatékának lelkes ápolója volt. (1982-ben megjelent, Lévay Botondnéval közösen írt kötetében például a Kner-nyomda 1882-1944 közötti kiadványait dolgozta fel.)

A Márki Sándorról készült tanulmányok egy olyan családot és egyéni sorsot mutatnak be, amely — a Knerektől eltérően — szervesen, konfliktusok nélkül illeszkedett a magyar nemzeti fejlődés fő vonalába. A felfutás ebben az esetben is a céhes keretektől indul, de más pályán halad: a polgári középosztályon át a tudáselitig ível. A Márki családban a kispolgári származás, a mélyen átélt katolikus vallás, a nemzeti szellem, 1848 kultusza, a képzettség, a sikeres házassági stratégiák, széles társadalmi kapcsolati hálók együttesen segítik a társadalmi emelkedést.-3 335 =-