Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Szemle - Erdész Ádám: A Kner-család és más történetek. Tanulmányok (Hudi József)

-s Szemle =Acta Papensia xvii (2017) 3-4. szám

A Polgárok П. Márki Sándor naplóit olvasva c. fejezetben a neves történész indulásáról, tanári, közéleti tevékenységéről, kolozsvári mindennapjairól, a „felekezetközi magyar egyetem” felállítási kísérletéről kapunk képet.

A Demokrácia és nemzet c. fejezetből főként Kovács Imre szociográfus, politikus tevékenységét, Szabó Zoltán könyvét, Szekfű Gyula folyóiratszerkesztői tevékenységét ismerhetjük meg.

Az utolsó, Emlékezet-kultusz c. fejezet kultusz- és emlékezettörténeti tanulmányokat tartalmaz, melyek 1848, Kossuth Lajos és 1956 kultuszának történetét Békés megyei mintákon, de szélesebb összegfüggésben vizsgálják.

A kötet fejezetei, a fejezetek írásai logikusan kapcsolódnak egymáshoz, a tanulmányok egyenletes színvonalúak, fotókkal illusztráltak, elbeszélő-elemző jellegűek. Hiányoznak belőlük a táblázatok, diagramok, térképek, genealógiai táblák (ez utóbbiak megkönnyítették volna a Kner- és Márki-család történetének megismerését). A rokon-témák miatt gyakoriak, de elviselhetőek a szövegrész-ismétlések. Műfajilag a két lábjegyzet nélküli Bárka-írás, kisesszé (Az emigrációból való hazatérés nehézségei; Diaszpóranemzet) nem illik a tanulmányok közé. Elhagyásukkal lett volna hely a személy- és helynévmutató készítéséhez, amit igazán hiányolunk, s a kiadó rovására írunk. A lelkiismeretes szöveggondozás Macskássy Zsuzsa, az igényes tördelés, műszaki szerkesztés Barabás Ferenc munkája.

Ha a kötet végén a tanulmányok első megjelenéséről összeállított bibliográfiát áttekintjük, azt látjuk, hogy a szerző kutatási eredményeit helyi és országos konferenciákon, levéltári évkönyvekben, szakfolyóiratokban, professzorokat köszöntő-ünneplő kötetekben tette közzé. Az elszórtan megjelent írások önálló kötetbe rendezése a szövegeknek új jelentést ad, egyúttal tanúsítja, hogy Erdész Ádám évtizedeken át folyamatosan és tervszerűen kutatott, s kutatásai egyre szélesebb témaköröket öleltek fel. A témaválasztás, valamint a feltárás szélessége és mélysége biztosítja, hogy a magyarországi polgárosodás folyamatát alulnézetből (egy nyomdaüzem története, egyéni karriertörténetek révén), mikrotörténeti szinten szemléljük.

A levéltárosi szakmai munka (iratrendezés, segédletkészítés) sok esetben kiindulópontja a történészi tevékenységnek. A Kner család iratainak feldolgozása, Márki Sándor naplóinak kiadása közvetlenül ösztönzést jelentett a kutatáshoz, különféle kérdések fölvetéséhez és megválaszolásához. A Kner család valós történetét abból a családi legendáriumból kellett kibontani, melyet Kner Izidor nyomdája félévszázados jubileumára 1931-ben kiadott memoárja rögzített. Fia, Kner Imre tíz évvel később mintegy „szellemi végrendeletként” készítette el A Kner-nyomda épületeinek, gépeinek és betűinek története c. munkáját. (Ismert és ismeretlen emlékezései később, 1987-ben Haiman György szerkesztésében jelentek meg.)

A szerző kutatásai révén — amennyire ezt a forrásadottságok lehetővé teszik

ЗЗ1