Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Szemle - Sárospatak erőterében. A tiszáninneni származású református egyetemi tanárok életrajzi adattára és életútleírása (Szerk. Kovács I. Gábor) (Márfi Attila)

-a Szemle жАста Papensia xyli (2017) 3-4. szAm

néhányat példaként kiemel és közelebbről megvizsgál. Főleg az orvostudományi karokon és a műegyetemen figyelemre méltó a református felekezetű professzorok térnyerése.

A bevezető utolsó szerkezeti egységében A református művelődési alakzat regionális változatai, az egyházkerületek címszó alatt olvashatunk a különböző régiók, egyházvidékek, református kollégiumok, kisebb iskolák és a parókiák által alkotott rendszer kialakulásáról és fejlődéséről. A régiók szellemi kisugárzó helyei többnyire a kollégiumok voltak, amelyek a főiskolai szintet is elérték. Az egyházkerületek pedig az egyházi közigazgatás, a rendtartás és a kormányzás szervezeti centrumai voltak, melyek а XVIII. században alakultak ki autonóm szerveződéssel, s szerkezetüket a trianoni országvesztésig megtartották. Az egyházkerületek eltérő jelleggel, más-más fejlődési szinten, de keretét, hátterét adták a református tudáselit újratermelésének. A szerző az egyházkerületek kialakulását, működési jellemzőit, egymásra hatását, egyező és eltérő vonásait is fölvázolja. Elemzésében mindegyik egyházkerületet összetett politikai, társadalom- és művelődéstörténeti kontextusban vázolja, külön kiemelve, hogy közülük tradicionálisan is a tiszántúli egyházkerületnek volt a legnagyobb súlya. Elemzését a szerző egy újabb táblázattal reprezentálja, amelyben a 183 református egyetemi tanár származási helyét egyházkerületekhez kötve mutatja be. A táblázatban a kerületek lélekszámát s az ottani református egyházi értelmiség létszámát is feltünteti, mintegy jelezve azt a szellemi miliőt, ahonnan az egyetemi tanárok származtak. A szám- beli-aránybeli eltérések demográfiai, társadalomszerkezeti okokra is visszavezethetők. A közel 100 oldalra tehető Bevezetőt a hivatkozott szakirodalom jegyzéke zárja.

Ezután a kiadvány gerincét alkotó szerkezeti egység, az Adattár következik a kötetben, amely a tiszáninneni egyházkerület területéről származó 19 református egyetemi tanár biográfiai adatait és életpályáját közli. A szerző külön magyarázattal indítja a reprezentatív adattárat, kiemelve a jeles professzorok összetett demográfiai hátterét, származását, esetleges nemesi eredetét, a családi háttér szereplőinek státuszát, műveltségi viszonyait, mozgásköreit. Mindezek az összetevők az eddigi biográfiákat messze meghaladó mélységet biztosítanak az Adattárnak. Rendkívül figyelemre méltó, hogy a családi háttér megjelenítésénél áldozatos kutatómunkát végezve több generációt átfogva tárta fel, s szinte a gyökerekig hatolva tárja elénk a családi összefüggéseket. Ez társadalomtörténeti tekintetben is egyedülálló teljesítmény, melynek révén olyan összefüggésekre derül fény, amely az adott korszakot is reprezentálja, ugyanakkor a további kutatásokat is ösztönzi.

Az iskolázottság fokozatait és a műveltségi viszonyokat is több lépcsőn keresztül ismerhetjük meg az egyes életpályák esetében. így a középfokú iskolázásra, a felsőfokú iskolázásra, a külföldi tanulmányutakra, a nyelvismereti

= 321 Э-