Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)
2017 / 3-4. szám - Szemle - Sárospatak erőterében. A tiszáninneni származású református egyetemi tanárok életrajzi adattára és életútleírása (Szerk. Kovács I. Gábor) (Márfi Attila)
-s Szemle =Acta Papensia xvii (2017) 3-4. szám Sárospatak erőterében. A tiszáninneni származású református egyetemi tanárok életrajzi adattára és életútleírása. Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848-1944III. Szerkesztette és írta Kovács I. Gábor. Összeállították: KOVÁCS I. Gábor-TAKÁCS Árpád. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2016. 356 p. Talán nem esünk túlzásba, ha azt állítjuk, hogy Kovács I. Gábor egyetemi tanár ismét egy rendkívül alapos, példaértékű, következetesen szerkesztett, mély társadalomtörténerti összefüggéseket bemutató munkával jelentkezett a tudományos könyvpiacon. A Történeti Elitkutatások könyvsorozat új folyamának legújabb, harmadik kiadványa a magyar tudáselit reprezentánsának számító egyetemi tanári kar biográfiai adatait közli oly módon, hogy egyúttal alaposan feltárja a tanárok származását, a felekezeti-művelődési, és néprajzi-kulturális hátterét. (A sorozat első kötetéből a zsidó és zsidó származású, a másodikból a debreceni egyetem Hittudományi Kara profesz- szorainak életútját ismerhettük meg.) A tanulmánykötet három fő szerkezeti egységre tagolódva részletezi a tiszáninneni származású református egyetemi tanárok rendkívül részletes adattárát: I. Bevezetés a magyarországi református egyetemi tanárok (1848-1944) területi (egyházkerületi) tagolású életrajzi adattáraihoz. II. Adattár. III. A református felekezeti-művelődési alakzat formáló tényezői, sajátosságai a tiszáninneni egyházkerületben és a Sárospataki Református Kollégium erőteréből jövő református egyetemi tímárok származása, családja, iskolázása adattárunk alapján. Az első szerkezeti részben azokat a szellemi, művelődési, társadalmi és egyháztörténeti körülményeket ismerteti a szerző, amelyek meghatározták a református egyetemi tanárok lehetőségeit, s később működési feltételeiket. Az öt alfejezetre tagolt rendkívül összetett elemzés elsőként az egyetemi tanárok felekezeti-művelődési alakzatait vázolta fel. A szerző összegezte az évtizedek-s 319 3-
