Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 1-2. szám - Műhely - Németh Balázs: Beythe István karácsonyi ünnepköri igehirdetései (1584)

-s MŰHELY sAcTA PaPENSIA XVII (2017) 1-2. SZÁM

A négy prédikációskötet kiadásának célja az volt, hogy ezáltal a „szegény együgyüek megértsék Isten igéjét és hogy a tudatlan magyar nemzet Isten igéjét felfoghassa”.4 E kijelentésével a magyarországi analfabétizmus szinte 100%-os voltára utalt. Éppen ezért volt számára a közérthetőség és az egyszerű kifejezés lényeges: „Le kell szállnunk a kevély bölcsességünből” - írta egyik prédikációjában. A „magyar nemzet” kifejezés alatt a XVI. nem csupán a magyarokat, hanem a magyar korona területén élő egészét értették.5 Ehhez hozzá kell tenni, hogy a Batthyány-birtokokon lévő protestáns gyülekezetek tagjai négy nációt képviseltek: a magyart, németet, horvátot és szlovént (vendet).

Beythe tisztában volt azzal, hogy a lelkészek általában nem voltak birtokában írásos bibliamagyarázatnak vagy más teológiai jellegű könyvnek. Ezt kívánta helyettesíteni négy kötetnyi írásmagyarázatával. Arra is gondolt, hogy nyomtatott igehirdetéseit az adott ünnepnapokon egy írástudó olyan gyülekezetben is fel tudja olvasni, amelynek nem volt saját lelkipásztora. További elvárása volt, melynek egyik kötetének előszavában adott hangot, amikor arról írt, hogy az igehirdetéseket „az istenfélő házigazdák cselédeik előtt felolvassák”, azaz egy házi áhitat keretében.

Mindezekből látható, hogy Beythe igehirdetéseinek gyakorlati célja volt: a hitben való elmélyedést és az istenféle életre nevelést szolgálta. Nem retorikai teljesítményre törekedett. így érthető Szenczi Molnár Albert lekicsinylő véleménye Beythe prédikációiról.6 Beythe prédikációi nem tekinthetők a mai értelemben vett prédikációknak. Inkább kérdések sokaságával kevert igemagyarázatok voltak, melyek nagy általánosságban az alapige parafrázisszerű magyarázatát adták. Beythe ezt a módszert teológiai meggyőződéssel támasztotta alá: „Isten igéjét ne tetszésünk szerint vegyük; jól meglássuk azért az Úristen beszédét és ne a magunk kívánsága szerint magyarázzuk, hanem Isten akarata szerint; nem kell az Isten beszédéhez sem adni, sem valamit elvenni. ” Beythe elképzelése közvetve oda is vezetett, hogy kora durva szokásai és erkölcse megszűnnek — a híres szociológus Elias Norbert szerint — a „civilizáció folyamatának részévé válnak”. Ez igemagyarázatának mintegy a mellékeredménye volt, amely kétségtelenül mentalitás-változáshoz vezetett.7

* SZABÓ 1973. III. 6-47.

5 BENKÖ 1970.1012.

6 SZENCI MOLNÁR 1976. 300.

7 ELLAS 1987., NÉMETH 2013. 309-318.