Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)
2017 / 3-4. szám - Műhely - Böcskei László: Pápai kollégiumi emlékeim
-= MŰHELY sActa Papensia xyli (2017) 3-4. szám A légoltalom fokozatosan egyre nagyobb súly kapott mindennapi életünkben, fontossága az iskolai tanulás mellett jelentősen megnövekedett. A tanévben megkezdődött kiképzésünk a vészhelyzeti teendők elsajátítására. A légoltalmi előírások begyakorlása tornaórákon, leventefoglalkozásokon a honvédelmi nevelés keretében folyt. Az elsötétítési rendelet betartását a hatóság rendszeresen, nagy szigorral ellenőrizte. Az utcákon a gyér világosság miatt otthoninak éreztem a közlekedési körülményeket, mert a lakóhelyemen is mindig sötét volt. Kötelező volt a légoltalmi oktatás. Ennek keretében tanultuk, hogy a kiépült országos légvédelmi riasztó rendszerben az ország légterét légvédelmi kerületekre osztották, a berepülő gépek pillanatnyi tartózkodási helyét ezek segítségével tudták megadni. A riasztás három fokozatát határoztak meg: zavarórepülés, légiveszély és a légiriadó. A veszély jelzése, a lakosság figyelmeztetése a közszolgálati rádión keresztül történt. A légiriadó elrendelése a helyi központi légószolgálat feladata volt. Az országos rendszer részeként működött a Pápa városi légvédelmi riasztó rendszer. A városi központi légószolgálat éjjel-nappal működött, ellátásába az iskolánk felsős diákjait is bevonták, akik havonta egy-egy héten voltak szolgálatra beosztva. Az éjszakai szolgálat komoly aggodalmat keltett az iskolai vezetésben, mivel hátráltatta a pedagógiai munkát. A tanév során a hazánk légterébe berepülő szovjet repülőgépek jelentették a veszélyt. Megtörtént, hogy 1942 szeptemberében éjjel berepültek Pápa légterébe is, de a tökéletes elsötétítés miatt bombatámadásra nem került sor. A felettünk éjszaka átrepülő szovjet gépek hadianyagot szállítottak a szerb partizánoknak. A berepülésekről mi semmit sem tudtunk, hiszen éjszaka történtek és nem riasztottak bennünket. Az olaszországi szövetséges partraszállást követően Magyarország az angolszász repülőgépek hatósugarába került. A kezdeti időszakban a bombázó gépek hazánk felett nagy magasságban átrepültek, és osztrák, német városokat, hadilétesítményeket bombáztak. Később azonban mi is hadi célponttá váltunk. 240 s-
