Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Műhely - Bárány Zsófia: A lelkiismereti és vallásszabadság kérdése a Veszprém vármegyei nyomtatványokban (1817-1841)

-и MŰHELY 3Acta Papensia XVII (2017) 3-4. szám

talos katolikus egyházi álláspontra helyezkedett bevezető soraiban, mikor a világi és egyházi törvények együttes tiszteletére hívta fel a figyelmet. A sorok hangsúlyozták az egyház lelki természetű szuverenitási igényét, illetve már a világi szféra önállóságának tudatát is.52 Szalay célját a különböző nézetek kifejtésében, összevetésében és közelítésében határozta meg, amelyet nem pusztán lehetőségként, hanem kötelességként állított mindenki elé. A nézőpontok sokszínűsége során ugyanis felszínre kerülhetnek a javítandó, fejlesztendő területek, ám a feleket az egymás személye iránti tiszteletre szólította fel. így a szenvedélyektől mentes, érvalapú, józan szólásszabadság kereteit előirányozva elvetette a liberalizmus abszolutizmusát. Következésképpen a mindenki által élvezett szabadság kölcsönösségére hívta fel a figyelmet, miközben a francia- magyar sajtóra hivatkozva a „társasági renddel szemben kritikával élő, a kormányzatot irigylő, lármás, de merész” kisebbséget elmarasztalta. Alkotmányellenesnek és a vallásszabadságot korlátozónak bélyegezte a számára egymástól elválaszthatatlannak tűnő liberalizmust és indifferentizmust. Szavai bizonyosságát illetően az egyházi vagyon állami kezelésbe vételéért, a szerzetesrendek feloszlatásáért, valamint a sajtó-, illetve a protestánsok és a görög keletiek vallásszabadságáért síkra szálló exjezsuita Batthyány Alajosra hivatkozott, „kire a protestánsok is igen hálás tisztelettel emlékezhetnek.”53

Az állam-egyház kapcsolatában a „szabad egyház-szabad államban” modell mellett kötelezte el magát. így a jól körülhatárolt területek védelmében kijelentette, hogy az államnak joga van mindent elhárítani, ami kárára van, még akár az egyházzal szemben is, valamint vizsgálat alá vonhatja annak rendelkezéseit a közjó védelmében, elméletéhez és gyakorlatához azonban nincs köze.54 A belső szuverenitás igényét hangsúlyozva a katolikus egyház tanítását a polgári törvényekkel összeegyeztethetőnek vélte, kiemelte azonban a személyekhez kötött káros visszaéléseket. A protestánsokéval azonos, szabad „protestálást” kívánt a katolikusok részére is, amelynek jelentőségét szerinte az előbbiek sem tagadják.55 Ekképpen szót emelt a vitatott 1791:26. törvénycikkely óvása mellett is, miszerint az nem a protestánsok vallásszabadságát kívánta gátolni, hanem a katolikusét megtartani.

52 [SZALAY] 1841/1.1-6. vő. [SZALAY] 1841/1. 26. „az egyházi státusnak lelki, a polgárinak világi célokra lehet csak s kell hatni.”

53 [SZALAY] 1841/1.14-15., 20-21., 23., 25.

5“ [SZALAY] 1841/1. 4755 A „józan gondolkodású protestánsokra” többször is hivatkozott, miszerint ők is belátják, hogy a katolikus szuverenitás kívánalma helytálló. Vö. [SZALAY] 1841/1. 41.

210