Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)
2017 / 3-4. szám - Műhely - Bárány Zsófia: A lelkiismereti és vallásszabadság kérdése a Veszprém vármegyei nyomtatványokban (1817-1841)
követelményével.7 Szembetűnő eleme volt ennek az átalakulásnak a közéleti fórumokon8 fokozatosan előtérbe kerülő önálló törvényhozói, bírói és végrehajtói hatalmat jelentő „belső” és a felekezetközi „külső” szuverenitás együttes igénye. Ennek következtében vált elodázhatatlanná az 1843-44. évi országgyűlésre a jogi állapotok részleges gyakorlati, majd 1848-ban további részleges elvi rendezése. A „nyomtatott párbeszédek”, azaz az önálló kiadványok, periodikák figyelme azonban számos esetben nem terjedt tovább az 1790/91. évi 26. és 27. törvénycikkelyekkel bevett felekezetek határain. Továbbra is megoldandó feladatként kerültek felszínre az „elismertek” közötti villongások, vagy azon törekvések, melyek a nemzeti célt kizárólagosságukkal és épp türelmetlen egységesítési szándékkal kívánták szolgálni. Mindezek fényében a vizsgált szövegek tolmácsolásában — akár egy szerző tollából — egyszerre lehetünk szemtanúi az integrációs elméletek két változatának: a transznacionális és konfesszionális, aktív polgári, valamint a kirekesztő, bomlasztó, ezáltal passzív etnikai, vallási válfajnak.9-= MŰHELY з_________________________Acta Papensia xvii (2017) 3-4. szám__________________________ „in patria ad unionem (charitatemf A REFORMÁCIÓ EMLÉKEZETE VESZPRÉM VÁRMEGYÉBEN (1817-1830) A XIX. század első harmadában, miközben a felekezeti küzdelmek folytatódtak a közéleti pozíciók megszerzéséért, különböző intenzitással ugyan, de megjelentek az unió-viták is, amelyek újdonságát a spirituális nemzeti egység utópiája adta. A reformáció 300. évfordulója ugyanis a restauráció vallásosságát felerősítve a katolikus oldalon még inkább előtérbe helyezte a reunió és az áttérítés ügyét, míg a protestánsoknál az uniós tervek kerültek középpontba. Ezek mellett a belső kohézióért, azaz az egységes tanításért — pl. Immanuel Kant, Georg Hermes tanai okán — is meg kellett küzdenie a felekezeteknek. „Nem kell Unió” — jelentette ki Kazinczy Ferenc a kívánt vallásszabadság jegyében, miszerint a hit kérdése tartozzon a magánszférához. 1 1 Vo. ERDŐ 2016. 51-52. A belső és külső szuverenitáson elsősorban az országon belüli, valamint a nemzetközi vonatkozás értendő, amelynek mintájára hoztuk létre a fentebbi „koordináta rendszert” az állam-egyház és egyház-egyház viszonylatban. 8Vö. PAJKOSSY 1991. » A nacionalizmusokról: BRUBAKER 1998.; LAJTAI 2015. Brubaker magát a nacionalizmust osztja a fentebbi két csoportra, míg a reformkor időszaka miatt maradunk az integráció kifejezés mellett. 199 =-
