Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Műhely - Bárány Zsófia: A lelkiismereti és vallásszabadság kérdése a Veszprém vármegyei nyomtatványokban (1817-1841)

MŰHELY *Acta Papensia xvii (2017) 3-4. szám

Kölcsey Ferenc ellenben éltette az „egyesülés gondolatát”, amelyben a korábbiakhoz képest jelentős haladás lehetőségét látta.10 11 Kölcsey koncepciójával összecsengve, Johann Wolfgang Goethe már a három monoteista világvallást célozta meg, amikor a lipcsei csata 4. évfordulóját kívánta összekapcsolni a reformáció kerek évfordulójával.11 Egy olyan, keresztényeket, zsidókat, muszlimokat és nem hívőket egyesítő világi ünnepélyt írt le, amely a gyakran baráti érzületet mellőző, viszályra és békétlenségre emlékeztető egyházi ünnepből ered. Kifejezetten károsnak ítélte ugyanis, hogy akiket négy nappal korábban a legbelsőbb és legmélyebb érzelem fűzött össze, ismét szétváljanak és ez a megosztás betegítse őket. Goethe szerint sem a protestáns, sem a katolikus államokban nem lehetséges, hogy a másik fél elszigetelten várjon vagy épp csöndben ünnepeljen.

A Kölcsey-Goethe-féle nemzeti szempontok egyik legismertebb katolikus (re)uniós képviselője a Veszprém vármegyei Kazinczy-barát, Guzmics Izidor bakonybéli apát volt. A protestáns oldalról jelentkező toleranciaigényre építve Guzmics a „nyitás-politika” mellett kötelezte el magát.

2. kép. Guzmics Izidor bakonybéli apát portréja

10 KULIN 1989. 6i., 64.

11 „Es wird von allen Glaubensgenossen gefeiert und ist in diesem Sinne noch mehr als [ein] Nationalfest: ein Fest der reinsten Humanität.” LEHMANN 2012. 22-23. (Köszönöm Vásárhelyi Judit szíves tájékoztatását Goethe javaslatáról, valamint a vonatkozó szakirodalomról.)

200