Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)

2017 / 3-4. szám - Műhely - Bárány Zsófia: A lelkiismereti és vallásszabadság kérdése a Veszprém vármegyei nyomtatványokban (1817-1841)

-г MŰHELY sАста Papensia XVII (2017) 3-4. szám

tieskedés sem tűnt el nyomtalanul.5 A kulturális integráció céljából azonban megjelentek a különböző uniós elképzelések, amelyek eltérő módon és mértékben ugyan, de a szabad, (minimum jogi) egyenlőséget igénylő egyének közösségének utópiáját hordozták. így a nemzet javát szolgáló vallási türelemre hivatkozva a politikailag tudatos kisebbség egyes szóvivői felszínre hozták a felek szabad akaratának, valamint ebből kifolyólag egyenlőségének igényét.6

1. kép. Kopácsy József portréja (1841)

A kérdésben egyedi szerep jutott Veszprém vármegyének, ahol a neves, protestáns és katolikus diákokat oktató Pápa és a nemzeti zsinat (1822) után az ország új prímását (Kopácsy József) adó püspöki székhely, Veszprém között a felvilágosodás talaján az együttélés tapasztalatára, a modem politikai toleranciára épülő párbeszédre kerülhetett sor. így a vármegyei kötődésű, egymásra reflektáló szövegek lépésről-lépésre mutatják be, miként váltak kevéssé a jogrendszer hatékonysága és követése szempontjából a már meglévő, javarészt kényszerítő szankciók, amelyek egyre látványosabban kezdtek összeegyeztethetetlenek lenni a társadalomban megnyilvánuló objektív igazságosság belső

5 A század második felének felekezetiesedéséről, felekezeti átpolitizálódásáról bővebben: KLESTENITZ 2010.12., 2013. 20-25., BRANDT 2013.13-19.

6 Vő. „Ha argumentummal kényszerítesz, megyek, de ha erővel, meggyőzettetésem ellen kényszerítesz, beviszed, behurcolod ugyan oda testemet, de lelkemet a templomon kívül hagyod, így azt a részemet, ami én vagyok.”. [BÁTHORY] 1822 37.-= 198 =-