Acta Papensia 2017. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 17. évfolyam (Pápa, 2017)
2017 / 1-2. szám - Műhely - Németh Balázs: Beythe István karácsonyi ünnepköri igehirdetései (1584)
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a keresztyének ezután bűntelenül élnek, hanem „a hívek jól lehet hamisak maguk által és bűnösök, de Krisztusban tiszták, igazak és feddhetetlenek”. Ez teljesen megfelel Luther sarkalatos tételének: simul iustus et peccator, „a keresztyén egyszerre igaz és bűnös”. A hit táplálékát Krisztus evangéliuma adja. Ebben olyan vígasztalás van, amit a világ nem adhat. Az evangéliumban testi és lelki táplálék van, „mely a kereszt és a nyomorúság alatt vigasztal és az örökéletbe való reménységet hozza”. A hit következménye: „Isten félelmének gyümölcsei a jócselekedetek”. Ez nem a hit feltétele, de következménye és főleg az igazságban való járást, tiszta életvitelt, felebaráti szeretetet és segítséget jelent. A prédikációk „tanulságai” szinte mindig a keresztyén élet etikai oldalára helyezik a hangsúlyt. Beythe számtalan esetben felhívja a híveit, hogy szabaduljanak meg hétköznapi bűneiktől, olyanoktól, mint rágalmazás, bosszú, haragtartás, részegség, tobzódás, veszekedés. „Mind ezek sok gonoszságnak és kárnak a gyökerei” — mondja Beythe. Szigorú életvitelt követelt meg, melyben a sem a tánc, sem a világias élet nem volt megengedve Beythe etikájában. Kétségtelen, hogy a civilizáció folyamatában a protestáns etikus magatartás a társadalom humanizálásának jelentős mozzanatát képezte. 3. Beythe szerint a hit csak a gyülekezeti közösségben él. Mert „Krisztus gyűjt keresztyén gyülekezetét az evangélium szava által az emberi nemzet közül”. Egyik vízkereszti prédikáció tartalmát így fogalmazta: „Az keresztyéni gyülekezetnek szedéséről zsidókból és pogányokból az evangélium prédikálása által mindez széles világban. ” Beythe hangsúlyt helyezett arra, hogy a keresztyén gyülekezet nincs helyhez kötve, ezáltal részben bírálta a katolikus zarándoklás kegyhelyeit és a szentek ereklyéihez kapcsolódó templomokat, mivel Isten háza csak az Ő igéjéhez van kötve, de nem az ilyen úgy nevezett „szent helyekhez”. Ezáltal a hit univerzaliz- musát mutatta fel. Szerinte Perzsiában is van gyülekezet, mert a keleti bölcsek Krisztusban hittek. A keleti bölcsek, melyekre több prédikációban visszatér, jelentették számára a hidat, melyet a keresztyén univerzalizmus számára jelentettek. Kiemeli, hogy a keleti böcsek hittek Krisztusban, ellentétben Jeruzsálam lakóival, és főleg Heródes királlyal. Más helyen pedig arról ír, hogy a keresztyén gyülekezethez zsidók, prozeliták és pogányok tartoznak. Az egységet az univerzalizmusban az úrvacsora jelentette: „Krisztus testének és vérének vétele által egységet teremt közöttünk”, írja egyik prédikáS MŰHELY 5Acta Papensia XVII (2017) 1-2. szám 9
