Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - ifj. Hermann István-id. Hermann István: Adalékok Pápa város XVII. századi történetéhez. I. Birtoklástörténeti vázlat és a város népességszáma
<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy az összeírás alapján a város népessége 3000-3100 főre becsülhető, azonban ezt a számot ki kell egészítenünk az összeírásból nagy valószínűséggel kimaradt háztartások tagjainak a számával. Ezzel kapcsolatban csupán a katonaság vizsgálata alapján igen bizonytalanul becsülhető 600-700 fővel számoltunk. További háztartások élhettek a várban, az itt élt népesség számára vonatkozóan azonban még ilyen közelítő becsléssel sem élhetünk. A fentiek alapján a város 1660-ra becsülhető népességét 3600 és 4000 fő közé tesszük. A város népessége kapcsán kell szót ejtenünk arról, hogy az 1650-es években, tehát a vizsgált évet megelőző évtizedben jelentős számú német katonaság állomásozott a városban.95 A katonai források 1650-től kezdődően 150 muskétás Pápán történő elhelyezéséről szólnak,96 amivel egybevágnak a pálosok által vezetett anyakönyv adatai is.97 Ez utóbbiban 1651-től kezdődően tűnnek fel a német katonákhoz köthető adatok, s 1655-ig 123 család előfordulása regisztrálható. 1654 és 1656 között pedig egy további német katonai egység különíthető el az anyakönyv adatait vizsgálva, ehhez a csoporthoz 36 család köthető.98 Feltételezhető az évtized második felében is katonaság elszállásolása a városban. Erre utal Esterházy Farkas egy 1656 májusában keltezett levelében, amelyben arról ad hírt, hogy „GróffPucham Uram ő Nagyságba Regimentéből két százat visznek Pápára.”99 Mivel az esetükben is családokkal számolhatunk, mintegy 300-500 fő német katona és családtagjaik többé-kevésbé állandó jelenlétét kell feltételeznünk az évtizedben. Bár ők nem tartoztak a város szorosan vett lakosságához, a város népességének vizsgálatakor számításba kell venni őket is. A népességszámra vonatkozó becsült adatot összevetve más észak-dunántúli településekre számított lakosságszám adatokkal, elmondható, hogy Pápa a Dunántúl legnépesebb települései közé tartozott a korszakban. Végh Ferenc A harmincéves háború lezárultát követően a Habsburg zsoldban harcoló alakulatok részleges elhelyezésére került sor több magyarországi végvárban. Ennek keretében érkeztek német zsoldosok Pápára. A kérdésről, elsősorban Pálffy Pál nádor szerepére koncentrálva, s főképp az elszállásolást lehetővé tévő döntés folyamatát bemutatva lásd FUNDARKOVÁ 2009. LV-LX. Általánosságban CZIGANY 2004., különösen 99-106. 96 MARTI 2013.179-180. " HERMANN [ifj] 2004. 98 Megjegyzendő, hogy az anyakönyvben szereplő, az egyes csoportokhoz tartozó német katonák jelentősen eltérő száma nem feltétlenül az adott csapat nagyságából következik, hanem összefügghet a városban eltöltött időtől is. 99 Esterházy Farkas levele Esterházy Pálhoz, Galánta, 1656. május 8. MNL OL P 125 no 689. » 57 «
