Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - ifj. Hermann István-id. Hermann István: Adalékok Pápa város XVII. századi történetéhez. I. Birtoklástörténeti vázlat és a város népességszáma
Щ MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám a 17. század második felében Keszthely népességét 3000 főre, a Zalaegerszegét a század közepére vonatkozóan 2500 főre becsülte.100 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy mindkét végvár esetében a becslés a katonaság számából indult ki, s a kapott adatokat egészítette ki a polgári lakosság becsült számával, amelyet Keszthely esetében a katonaság egyötödének, Zalaegerszeg esetében pedig egynegyedének vett. Az általunk vizsgált összeírás adatai ezzel szemben azt mutatják, hogy a polgári lakosság (ingatlantulajdonosok) száma Pápán jelentősen, mintegy két és félszeresen felülmúlta a katonákét. Pápa becsült lélekszáma meghaladta a korabeli Veszprémre becsült, mintegy 3000 főre tett népességszámot is.101 Dominkovits Péter Szombathely 17. századi történetét tárgyaló doktori disszertációja részletesen foglalkozik a mezőváros korabeli társadalmával és érinti a lakosságszám kérdését is. Számszerű becslésbe nem bocsátkozik, ugyanakkor a források és a korábbi szakirodalom alapján a település házainak számát a század közepén mintegy 200-ra teszi, amely jelentősen elmaradt a Pápán regisztrált több mint 700 lakóingatlantól.102 A város jelentőségét húzzák alá a győri végvidék korábban idézett összesítései is, amelyek szerint a végvidék Győr és Veszprém után következő legnagyobb számú őrsége állomásozott a településen. A városban tartotta a korban gyűléseit Veszprém vármegye is. A népesség becsült számának ismerete lehetővé teszi, hogy kísérletet tegyünk a falakkal kerített város népsűrűségének becslésére is. Egy 1555-ös felmérés szerint Pápa végvárváros kerülete kerekítve 3000 méter volt.103 Az egyszerűség kedvéért és az adatok hiánya miatt nagyjából kör alakúnak felfogva az egyébként - nem egyenlőszárú - ötszög alakú kerített várost, könnyen kiszámítható a területe, ami 717.000 m2, azaz 71,7 hektár. Ez alapján a város becsült népsűrűsége minimálisan 2220-2249/71,7 = 31 fő/hektárnak adódik.104 100 Keszthelyre lásdVÉGH 2007. 132-135., Zalaegerszegre VÉGH 2010. 46-47. 101 HUNGLER 1986.152. 102 DOMINKOVITS 2009. 55-64., különösen 56. 103 A Nádasdy család levéltárában található felmérésre Tagányi Károly hívta fel a figyelmet. TAGANYI1897. A felmérés szövegét Bendefy László adta ki, forrásértelmezését azonban Bogdán István bírálta. BENDEFY é.n. 31-36. a szövegkiadás 31-32., BOGDÁN 1978. 76-78. A város kerületét a fentiekre hivatkozva Szakály Ferenc becsülte meg. Megjegyzendő, hogy tanulmányában számítási hibát vétett, amelyet korrigáltunk. SZAKÁLY 1994.143-144. 104 A népsűrűség becslésénél csak az összeírás adataiból számított lakosszámokat használtuk fel. Nem vettük figyelembe a népességszám becslésénél feltételezett kimaradt népességet, hiszen annak térbeli elhelyezkedéséről még feltételezéseket sem tudunk megfogalmazni. » 58 «
