Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - ifj. Hermann István-id. Hermann István: Adalékok Pápa város XVII. századi történetéhez. I. Birtoklástörténeti vázlat és a város népességszáma
<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám 1659- es tanúvallatás során említették Horváth Györgyöt (Praesidy Papensis certorum militum Equestrium Supremus Dux), aki ugyanakkor nem szerepel az 1660- as összeírásban. A ténylegesen ismert gyalogosok száma jelentősen túllépi a meghatározott keretszámot, így esetükben jelentős fluktuációval számolhatunk a két forrás keletkezése között eltelt nem egészen egy év alatt. Egyúttal feltehető, hogy a keretszámokat a hajdúknál valóban be is töltötték. A lovasok esetében viszont arányait tekintve közel ekkora hiányt állapíthatunk meg. A pattantyúsok esetében az ismert tíz személy és a kimutatásokban meghatározott 11 fő gyakorlatilag azonos, tehát itt is a keretszámok tényleges feltöltésével számolhatunk. Szempontunkból most elsősorban az az érdekes, hogy az 1660-as összeírásban szereplő mindösszesen 283 végvári katona és a ténylegesen a városban szolgáló legalább 410 és legfeljebb 460 fő88 közötti különbözetet (127-177 fő) hogyan magyarázzuk meg. Meg kell jegyezni, hogy a katonákhoz természetesen hozzá kell vennünk a családjaikat is.89 Azt a lehetőséget ki kell zárnunk, hogy a lakókként azonosítható zsellérek között rejtőznének, hiszen egyrészt csupán 20 háznál említenek zselléreket, másrészt ezek közül is csupán két esetben szerepel, hogy az adott házban végváriak laknának. Felmerül a lehetősége annak, hogy egy-egy házból több személy is katonaként szolgált. Apák és fiúk, testvérek együttes szolgálatát - a végváriak ismert életkori adatai alapján90 semmiképpen nem zárhatjuk ki. A házankénti aránylag alacsony lakosszám miatt azonban ezt semmiképpen nem tarthatjuk általánosnak. A jelenségre két magyarázatot tartunk elfogadhatónak. Az egyik, hogy a végváriak jelentős része, közel harmada nem a városban élt, hanem a környező településeken; a másik lehetőség pedig, hogy jelentős számú háztartás maradt ki valamilyen oknál fogva az összeírásból. Ezek a háztartások nyilvánvalóan 88 Az érték a lovasok számától függ. A két forrás adatainak összevetéséből kikövetkeztethető, hogy legalább hányán szolgáltak lovas renden, míg a kimutatások adatai adják meg a maximális számot. 89 Az összeírásból hiányzó katonák többsége ugyanúgy családos ember lehetett, mint azok, akik szerepelnek benne. A probléma nagyságrendjének érzékeltetésére számoljunk a Szakály Ferenc által használt átlagos 5-ös szorzóval. Ebben az esetben 635-885 fő hollétét keressük. Ez a szám a Szakály által 3500 fősre taksált város lakosságának ötödét-negyedét teszik ki! 90 Az 1659-es tanúvallatás során feljegyezték a tanúk által bemondott életkort is. Ezek meglepő változatosságot mutatnak 18 és 77 év között, s bár a kerek - o-ra és 5-re végződő - évek felülreprezentáltak, érdemes megnézni az átlagokat: a gyalogosoknál 38 év, míg a lovasoknál valamivel több, mint 40 év. » 51 «
