Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - ifj. Hermann István-id. Hermann István: Adalékok Pápa város XVII. századi történetéhez. I. Birtoklástörténeti vázlat és a város népességszáma
<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám 2. A VÁROS NÉPESSÉGE 1660-BAN A szakirodalomban legutóbb Szakály Ferenc foglalkozott a korabeli Pápa lakosságszámával, aki a 16. századra vonatkozóan 2000 főt jóval meghaladó, a 17. század derekára pedig 3500 fő körüli népességet becsült.71 Annak ellenére, hogy a korszakból Szakály Ferenc is az általunk vizsgált összeírásra támaszkodva közölte a város népességére vonatkozó becslését, több okból is indokoltnak tartjuk a forrás részletesebb vizsgálatát a népességszám szempontjából, illetve a számítások ismételt elvégzését. A becslés egyrészt Katona Imre nem teljes és több esetben pontatlan kiadása alapján készült, másrészt Szakály Ferenc további indoklás nélkül az általánosan elfogadott háztartásonként! 5-ös szorzóval számolt.72 A pápai nemes és nemtelen rendek 1660-ban készült összeírásának piszko- zata (március 17.) és tisztázata (április 20.) a halálesetek átvezetését, és az elírások vélhető pontosítását leszámítva azonos tartalommal készült.73 Mindenekelőtt tisztáznunk kell, milyen célt szolgált az összeírás, és kik jelennek meg Rep. 40. fase. H. no 135. A megállapodást időről időre megújították. A kezdetben évi 4000 forint árendaösszeget azonban 1672-ben leszállítják 3000 forintra, majd az 1677-ben a korábbi évek gyakorlata szerint kötött megállapodásban már csak évi 2000 forint szerepel. Pozsony, 1672. július 7. MNL OL P 108 Rep. 40. fase. H. no 139. ; Bécs, 1677. március 31. MNL OL P 108 Rep. 40. fase. H. no 141. Az összeg felvételéről szóló nyugták közül az utolsó ismert Pápán kelt 1681. április 8-án. MNL OL P 108 Rep. 40. fase. H. no 145. 71 SZAKÁLY 1994.151-152. 72 Az összeírás a belvárosban és a majorszerekben összesen 719 házat tartalmaz. Az 5-ös szorzóval számolva a 719 ház(tartás) 3585 főt tesz ki. Az összeírásból természetszerűleg hiányzik a vár. 73 Egy példa a nyilvánvaló elírások javítására Toldi Márton vajda esete. Róla más forrásból biztosan tudjuk, hogy protestáns volt, azonban a piszkozatban katolikusként szerepel. A tisztá- zatban ezt a - nyilván az egész város által ismert tényt - már átvezették, s a neve mellől elhagyták a katolikus megjelölést. Nyolc esetben találunk a latin tisztázat és a magyar fogalmazvány között számbeli eltéréseket. Pattantyús Varga Kristóf Kristóf utcai házában a piszkozat 10 főt említ, míg az egy hónappal későbbi tisztázat 4 főt, ugyanebben az utcában volt található Radvá- nyi István alkapitány háza, ahol a piszkozat szerint 19, a tisztázat szerint viszont estik 15 fő szerepel. Van példa arra is, hogy a létszámok emelkednek. Pintér Gáspár a Víz utcai majorszerben lakott. Házánál a piszkozat 2, a tisztázat 7 főt tüntet fel. Több magyarázat is szóba jöhet a változásokkal kapcsolatban, de a legkézenfekvőbb talán az, hogy egyszerű elírásokról van szó. Összesítve az adatokat mindössze három fő különbség adódik: a piszkozatban 1874 fő szerepel szám szerint, a tisztázatban 1871. » 43 «
