Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - ifj. Hermann István-id. Hermann István: Adalékok Pápa város XVII. századi történetéhez. I. Birtoklástörténeti vázlat és a város népességszáma
<ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám benne. Az összeírás rovatai egyértelművé teszik annak valamiféle adózási célból történt felvételét. Erre utal egyrészt az ingatlanokhoz tartozó telkek méretének rögzítése, másrészt a társadalmi állás (nemes, szabados), illetve a végvár katonaságához való tartozás jelölése (katona, hajdú, pattantyús). Keletkezésének idejére nézve a birtoklástörténetben találhatunk fogódzót. Talán nem tévedünk nagyot, ha a forrás keletkezését Esterházy Miklós nádor legifjabb, Ferenc fiának birtokba kerüléséhez kötjük. A láthatóan a teljesség igényével készült összeírás74 kiterjedt a korabeli város területének egészére, a belvárosra - azaz a palánkkal körülvett tulajdonképpeni városra - és a majorszerekre75 - a kerített városon kívül fekvő „külvárosokra” - egyaránt. Az összeírás során annak készítői egységben kezelték a várost és a majorszereket, azaz az összeírásban a belváros egyes utcái76 után közvetlenül az adott utcához tartozó majorszer következik. Az összeírás alapja a házingatlan volt, ennek köszönhető, hogy több személy (tulajdonos) több ingatlan esetében is feltűnik, illetve vannak ingatlanok, ahol több személy (tulajdonos) neve is szerepel. Többször történik utalás arra is, hogy valójában nem a tulajdonos, vagy nem csupán ő és családja lakott az adott házban, hanem más lakók (is). A belvárosi házak esetében megadták a telkek méretét is. 74 Kontrollként adódik a város 1730-as évektől vezetett telekkönyvével való összevetés lehetősége. Haris Andrea a Hosszú utca ingatlanai tekintetében ezt az összevetést elvégezte, ezek alapján kijelenthető, hogy a forrás tartalmazza a korban meglévő házakat. HARIS 1998. Ugyanerre utal a puszta házak feltüntetése is. Ezekből négyet találunk a forrásban, hármat a belvárosban, egyet a majorszerekben. 75 Ezek a városon kívüli területek eredetileg az egyes városi telkek tartozékai voltak. Az ösz- szeírás az adott utcához tartozó majorszernek nevezi ezeket a területeket. A majorszert a korban nevezték füves kertnek, latinul suburbiumnak, ritkán allodiumnak, s olykor németesen hostadt- nak. Az 1540-es évek második felében Martonfalvay Imre által épített palánkkal kerített várostól (város)kapuk, míg a városon kívüli határtól sorompók választották el a füves kerteket. SZAKÁLY 1994.143-144. Említik a majorszerek területhasználatát és a külső sorompót: MNL VeML XlI.i.a. P-252. A majorokról a 18. század végén, 1793-ban készített térképet Caspar Miller. MNL VeML XV.ii.a. T. 252., fényképe megtalálható HARIS 1994. 62-63. Győr esetében Gecsényi Lajos vizsgálta városon kívüli majorok kialakulását és fejlődését a korszakban. GECSÉNYI 2008. [er. 2001]. 76 A belvárosi utcák korabeli elnevezése az összeírás sorrendjében: Hosszú utca, Új utca, Ispotály utca, Szent László utca, Kristóf utca és Víz utca. Fontos felhívni a figyelmet, hogy az utca elnevezést nem a mai értelemben használták a korban, tehát nem két házsor által határolt területet (utcát) jelentett, hanem egy adott területre, mai értelemben vett több utca házainak azonosítására, megjelölésére alkalmazták, városrészszerű egységet jelölt. Vö. HARIS 1998. 343. A városra vonatkozó térképi források közül ki kell emelnünk a Henricus Maynzeck által 1730 körül készített térképet. MNL VeML XV.n.a. T. 560., fényképe megtalálható HARIS 1994. 54. » 44 «
