Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 3-4. szám - Forrásközlés - Mezei Zsolt: Históriás ének Csepreg 1621. évi nagy veszededlméről (Egy újabb variáns)
•ф Forrásközlés ф> Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám A budafoki egyházunk árva volt. Lelkipásztora, Murányi János71 Amerikába ment, és úgy látszik, nem kívánt visszajönni. Dr. Szokolay Jenő72 akkori főgondnoka az egyháznak elpanaszolta Benedek Sándor73 úrnak, a közigazgatási bíróság másodelnökének, ki szüleimnek jó barátjuk volt és nekem is atyai jó barátom, és akkor mondta: „Miért nem hívjátok meg Demjén Pistát, aki azt mondta nekem, hogy csak egy fedél legyen, ahol meghúzódhat a kis családjával 71 Murányi János (Szentes, 1875. április 23. - Moundsville (USA), 1949. április 23.) református lelkipásztor. Középiskolai tanulmányait a szentesi Városi Gimnáziumban végezte 1887-1894 között, majd teológiai tanulmányokat folytatott a Budapesti Teológiai Akadémián 1894-1898 között. A Péceli Református Egyházközség lelkésze volt 1906-1910 között. Az első világháború után az USA több gyülekezetében szolgált lelkészként: Roebling, 1922; South River 1927-1929; Pittock lelkésze 1934-től, Canonsburg, Fleming Park és Coraopolis presb. misszióinak kiszolgálója; Buffalo, Chicago West Side, 1940. Művei: Az élet könyve magyarázata, Bp., 1909., Bibliai szemelvények könyve, Bp., 1909., Szüntelen imádkozzatok! Mezőtúr, 1915., Az Amerikai Magyar Református Keresztyén Anyaszentegyház: American Hungarian Reformed Holy Christian Church, [H. n.], 1925.; Mit ismerünk mi Református Egyháznak?: What is the Reformed Church To Our Knowledge? [H. n.], 1925. - V. ö. NAGY 2000. 712. Forgács Gyula jellemzése: „... Nehéz nekem Murányiról nyilatkoznom, mert egyik fiának keresztatyja vagyok, ő volt közvetlen elődöm Péce- len, aki sokat tett arra nézve, hogy Pécelre jöhessek. Tekintettel azonban arra, hogy fontos egyházi érdekek forognak kockán, kénytelen vagyok bizalmasan nyilatkozni róla s erre felbátorít levelednek az a kitétele, hogy nem fogsz visszaélni bizalmas közléseimmel. Nem láttam még szorgalmasabb és vállalkozóbb embert, mint Murányi, aki későn fekszik, korán kell, nem ismer fáradságot. Lelkesedése mindig lánggal lobog s az utolsó percig tud bízni s remélni. Nincs olyan dolog, amire ne vállalkoznék s ebben nem tud mértéket tartani. Dacára azonban a nagy szorgalomnak, az eredmény kevés, mert munkája sohasem konstruktív, hanem ellenkező. Hiába a nagy lelkesedés. Csakhamar kitűnik, hogy ez nála csupán szubjektív temperamentum....” Forgács Gyula levele név nélkül, de Nánássy Lajosnak, datálás nélkül [1922. március 29. előtt], = RL C/27. 8. doboz. 72 Dr. Szokolay Jenő ügyvéd. 1900-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett diplomát. 1904-ben közigazgatási pályán dolgozott, 1908-ban sátoraljaújhelyi főszolgabíróként nyugalomba vonult. 1908-1916 között Budapesten, azután Budafokon ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1929-től a Pestvidéki Ügyvédi Kamara választmányi tagja, az 1905-ben alakult Budafoki Gazdálkodók Egyesületének 1931-ben ügyésze. 1914-ben a 19. népfelkelő gyalogezredben hadnagyként szolgált, később az egyik hadifogolytábor és gyűjtőszázad parancsnoka, századosként szerelt le. 1943-ban még Budafokon, a Benítzky Ferenc (ma: Leányka) u. 4. szám alatt lakott. = Napi Hírek 1929. december 17., Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye általános ismertetője és címtára. Harmadik kötet, főszerk.: F. Szabó Géza. Bp., 1931.17-18. 73 Benedek Sándor (Nagykálló, 1854. szeptember 14. - Budapest, 1936. május 14.) jogász, politikus, közigazgatási bíró. Debrecenben végezte jogi tanulmányait. 1876-tól a debreceni pénzügyigazgatóságnál dolgozott, majd 1884-től a pénzügyminisztérium munkatára volt. Bíró lett 1897-ben. 1913-ban VKM politikai államtitkárrá nevezték ki. 1913-1914-ben országgyűlési képviselővé választották, de 1914 tavaszától a közigazgatási bíróság másodelnökévé nevezték ki. Főrendiházi tag volt 1914-1919 között, a felsőház tagja volt 1928-tól. LENGYEL-VIDOR 1931. 341- 342. MARKÓ 2001-2007. i- k. 622. » 402 «
