Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 3-4. szám - Forrásközlés - Mezei Zsolt: Históriás ének Csepreg 1621. évi nagy veszededlméről (Egy újabb variáns)
<ф Forrásközlés ф> Acta Papensia XVI (2016) 3-4. szám ki, de a menzadíjait is. Hosszú Zoltán68 nagy művészünk a doktorátusát ezzel a segítséggel tudta letenni. Temérdek áldás fakadt ebből a mi barátságunkból, úgyhogy az egyetemi hallgatókat is meg tudtuk nyerni egyházunk számára, így aztán teljes lett a békesség, lüktető boldog lelki élet, virágzó egyházi élet indult meg Szegeden, úgyhogy Bakó Lászlót69 már csaknem egyhangú felkiáltással sikerült lelkipásztorrá választani. Ebben a munkában áldott segítőtársam volt a szegedi egyháznak évtizedek óta már főgondnoka, dr. Széli Gyula70 ügyvéd úr, aki azóta a szegedi ügyvédi kamarának elnöke, a Békés-Bánáti egyházmegyének gondnoka és a felsőház tagja lett. A jó Isten áldja meg a szegedieket, akiket Isten az én összetört életemnek és lelkemnek orvosságává tett. 1922 márciusában a Bakó László meghívása után nagyon kilátástalan lett a helyzetem, úgy látszott, hogy nem tudok elhelyezkedni és így már egy 40 holdas kis birtokot próbáltam bérbe venni, hogy a gazdálkodásból éljek meg. 68 Hosszú Zoltán (Káinok, 1897. október 14.) színész, rendező, a Nemzeti Színház örökös tagja. 1926-tól a Nemzeti Színház tagja, 1939-től a Belvárosi Színház rendezője volt. 1944-ben eltűnt. GULYÁS 1939-2004.14. k., 573-574-, SZÉKELY 1994. 315. Ъ Bakó László református lelkipásztor, esperes. 1896-ban született Szatmárnémetiben, Debrecenben hunyt el 1968. november 8-án. Középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, majd a Budapesti Teológiai Akadémia hallgatója volt. Tanult Németországban és Hollandiában. 1922- től Szegeden szolgált. GULYÁS 1939-004.1. k. 1091., VINCZE 2008. N. N.: Bakó László (Nekrológ). = Reformátusok Lapja 12 (1968) 48. sz. 2. 7° Dr. Széli Gyula jogász, főrendiházi tag. 1871-ben született Szentesen, ugyanott hunyt el 1950 februárjában. 1899-ben nyitott ügyvédi irodát Szegeden. 1911-től Szeged törvényhatósági bizottságának tagja. Elnöke volt a szegedi Ügyvédi Kamarának, valamint ügyésze a Ferenc József Tudományegyetemnek. 1919-től a szegedi református egyházközség főgondnoka, majd 1928-tól a békés-bánáti egyházmegye főgondnoka. 1927-től felsőházi póttag, 1931-től a felsőház tagja. 1950. februárban Szentesen hunyt el, ugyanitt temették február 25-én. LENGYEL- VIDOR 1931. 500. Gyászjelentése a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának gyűjteményében. » 401 «
