Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - ifj. Hermann István-id. Hermann István: Adalékok Pápa város XVII. századi történetéhez. I. Birtoklástörténeti vázlat és a város népességszáma
Ф MŰHELY ф Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám per indult, amelyet kihasználva Esterházy Miklós nádornak, aki 1624 nyara óta Nyáry Krisztina8 férje volt, 1629-re sikerült az uradalom egészét megszereznie.9 Esterházy a frissen megszerzett uradalmat zálogba adta Csáky László későbbi országbírónak,10 feltételezhetően így teremtve elő a pápai uradalom megszerzéséhez szükséges készpénzt. A Csáky László-féle zálogbirtoklás körülményei több ponton homályosak. A Csáky-féle birtoklás kezdetét a helytörténeti irodalom 1630-tól számítja.11 Nem ismerünk ugyanakkor az 1630-as zálogba vételhez kapcsolható dokumentumot. Ennek ellenére több forrásadat is támogatja, hogy Csáky zálogbirtoklásának kezdetét az 1630-as év második felére tegyük. Ezek közül az első, hogy az uralkodó 1631. január 29-ével Pápa főkapitányának nevezte ki Csákyt.12 Ugyancsak az 1630-as zálogolást igazolja Esterházy Miklós nádor 1630. december 30-án, Biccsén kelt végrendelete, amelyben a birtokegyüttest István (Istók) fia számára rendeli visszaváltani.13 Áttételesen a korábbi birtoklásra utal Esterházy Miklósnak Kismartonban 1632. október 4-én kelt záloglevele. Ebben arról olvashatunk, hogy Esterházy Miklós ismételten elzálogosítja a pápai, ugodi, devecseri és gesztesi várait, valamint a hozzájuk elfogadásáról, illetve ekkor nyugtatták az özvegyet a birtokok, köztük Pápa átadásáról. MNL OL P 108. Rep. 40. fase. G. no 127. 8 Nyáry Krisztina Nyáry Pálnak második feleségétől, Várday Katától született egyetlen gyermeke, így a Török örökségben nem volt része. PÉTER 1985.19. 9 A részletek ismertetése alól felment, hogy a nádor céltudatos birtokpolitikájára jól rávilágító birtokszerzést a város története szempontjából legjelentősebb okmányok közlése mellett Pet- rik Iván a közelmúltban bemutatta. PETRIK 2010. 87-100. 23/a-c. szám és a hozzájuk írott kommentár. Megjegyzendő, hogy a pápai uradalom 1627. május 10-i úriszéki jegyzőkönyve Esterházy Miklósra már mint egyedüli birtokosra utal. Az előző, 1624. december 10-i bejegyzésben még Nyáry István és Miklós, valamint Haller György szerepelnek. MNL OL E 210 Urbariale 28. tétel 1. kötet 43г. (1624) és 66r. (1627). A kötet jelzetének pontosításáért H. Németh Istvánnak tartozunk köszönettel. 10 Rövid, elsősorban erdélyi kapcsolatait kiemelő, pápai birtoklását nem említő életrajza megtalálható PAPP 2011. 50-53. 11 Szakály Ferenc kissé homályosan fogalmaz, amikor arról ír, hogy „[i] dőközben, 1630 és 1648 között az Esterházyak pápai fóldesurasága a gyakorlatban megszakadt. Miklós nádor ugyanis 1632-ben - a devecseri és az ugodi uradalommal együtt - zálogba adta Pápát gróf Csáky Lászlónak, aki a nádor szűkén vett politikai köréhez tartozott.” A fentiek alapján nem teljesen világos, mi történt a birtokkal 1630 és 1632 között. SZAKÁLY 1994. 136. Újabban Marti Tibor is elfogadta a zálogba adás 1630-as időpontját. MARTÍ 2013.170. Az Esterházy Miklóssal foglalkozó életrajzi irodalomban nem kerül elő Pápa zálogolásának kérdése, és az Esterházy tevékenységének egyes szeleteit feldolgozó munkák sem foglalkoznak ezzel. Vö. CSAPODI é.n., PÉTER 1985., HILLER 1992., FEJES 1996., DUCHONOVÁ 2013. 12 MARTI 2013.154. 720. sz. jegyzet. 13 MNL OL P 108 Rep. 4. fase. F. no 46. » 31 «
