Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)

2016 / 1-2. szám - Műhely - ifj. Hermann István-id. Hermann István: Adalékok Pápa város XVII. századi történetéhez. I. Birtoklástörténeti vázlat és a város népességszáma

<Ф MŰHELY ф'

Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám

tartozó uradalmakat Csáky Lászlónak.14 A zálogba adásra feltehetően 1630. március 11. után került sor, ekkor ugyanis még a nádor egyik officiálisát (magister curiae), Körösi Györgyöt említették a pápai úriszéken bírótársként.15

Esterházy Miklós Kismartonban 1632. október 4-én kelt záloglevelében a pápai, ugodi, devecseri és gesztesi várak, valamint a hozzájuk tartozó birtokok Csáky Lászlónak történő ismételt zálogba adásáról rendelkezett. Eszerint a négy várat mindösszesen 60 ezer forintért adta Csáky László pápai főkapitánynak zálogba, de ebbe az összegbe beleszámították Esterházynak Poppel- Lobkovitz Évával, Csáky anyósával szemben fennálló 8935 forintnyi adósságát, illetve - mivel bizonyos birtokokat a szerződés hatálya alól kivettek - a zálogösszegből levontak 3000 forintot, így az ténylegesen 57 ezer forintra rúgott. Csákynak tehát ténylegesen mintegy 48 ezer forintot kellett kifizetnie a birtokokért. Megjegyzendő, hogy az ugodi és devecseri uradalmakhoz tartozó birtokok közül több zálogban volt Czobor Imre udvarmesternél, Komárom megye főispánjánál, valamint telekesi Török Jánosnál és hitvesénél,

Pethő Margitnál, illetve Balassa Borbálánál, néhai Koháry Péter újvári kapitány özvegyénél közel 15 ezer forint értékben. Ezek kiváltására is jogot kapott Csáky.

Csáky László első birtoklásának végét és körülményeit pontosan nem tudjuk meghatározni. A birtok visszaváltására feltehetően a nádor és Csáky megállapodását követően került sor, amelynek célja a nádor legidősebb fiának, Istvánnak megfelelő katonai tisztséghez, a pápai főkapitánysághoz való juttatása lehetett. A birtokot Esterházy István - felesége, Thurzó Erzsébet örökségéből16 - váltotta vissza, feltehetően még főkapitányi instrukciójának 1639. május 21- én történt kiadása17 előtt. Talán nem véletlen egybeesés, hogy Csáky 1639 kora tavaszán tett lépéseket Esterházy Miklós nádor támogatásával a lévai uradalom

14 „[...] rursum ас denuo obligavimus et impignoravimus sequentibus sub conditionibus.” A szerződésnek mind fogalmazványa, mind tisztázata fennmaradt. A fogalmazvány az MNL OL E 174 fasc. 1. sine no. jelzet alatt, az aláírás és pecsét nélküli tisztázat pedig MNL OL P 108 Rep. 40. fasc. A, no 13. szám alatt található meg.

15 MNL OL E 210 Urbariale 28. tétel 1. kötet 158г.

16 Esterházy Farkas egy 1653-ra keltezhető, Esterházy Orsolyát - István és Thurzó Erzsébet leányát - illető örökséget számba vevő feljegyzésében írja, hogy a Csáky László által az ismételt zálogba vételkor kifizetett „ötven niolcz ezer forint, Papa árra Turzó Família után jutott néhai Gróff Thurzó Eörsébetnek [...].” SNA Esterházy, Muraközy-féle rendezés fasc. 98. no 93.

ч Az instrukciót röviden bemutatja MARTÍ 2013.170-171.

» 32 «