Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: Egy református "szentasszony": özvegy Gere Istvánné Kispál Anna Kalotaszentkirályról
•ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám tudását. Valójában férjhezmeneteléig minden vászonholmit megszőtt, így abroszokat, lepedőket, törölközőket. Mindezeket azután később lányának is elkészítette kelengyéje részeként. A hímzést viszont már gyermekkorában elsajátította. Kezdetben kisebb darabokat (fésűtartó, kicsi terítő) készített, majd fokozatosan megtanulta a vagdalásos (áttörés) és az írásos technikát, amely fokozatosság és folyamatosság általános jellemzőként mondható el Felszeg közösségeiben.12 Mindkét háziipari-művészkedő tevékenységet magas színvonalon műveli, nem túlzás azt állítani, hogy a mai napig. Térítők, párnák, futók kerül- tek/kerülnek ki keze alól, de hímzett Házi Áldást, valamint vallásos felirattal ellátott falvédőket is. Ezeknek feliratai: „Ne félj, csak higgy!” „Örömünkben, bánatunkban, reményünk legyen az Úrban.” A templomban álló Zámbó székre13 pedig drapériát hímzett, amelynek felirata a következő: „Szereti az Úr az igazakat. ” Mindezeken kívül Bibliára és énekeskönyvre való borítót, továbbá könyvjelzőket ugyancsak hímez. A könyvjelzőkre mindig rávarrja: „Erdély, Kalota- szentkirály. ” Nem csak unokáit, hanem dédunokáját is nagy türelemmel tanítja hímezni, amivel különös tudás birtokosaivá teszi őket. Egyébként varr eladásra is, amelynek döntően az esztendőről esztendőre megszervezett táncház táborok idején van nagy keletje. Nagyszámú turista érkezik ilyenkor a faluba, akik a mívesen ékesített textileket szívesen megveszik. Csak a tornác végébe kell kiállnia Gere Istvánnénak és minden eladásra szánt varrottasa elkel. Azon kevesek egyike ő is, aki még mindent hasznosít, nem dob ki semmit. A lyukas zoknikat megstoppolja, a használatlan ruhákat csíkokra vágja, mert rongyszőnyeg lehet belőle. Lánya, menye nem engedik már a szövőszékhez ülni, ámde ez nem zavarja abban, hogy a használatlan textilneműt felvágja, mert hiszi, hogy akad, aki szőnyeget sző majd belőle. Nem ismeri a pazarlást, sőt, rosszallóan szemléli a fogyasztói társadalom jellemzőinek beszivárgását a falusi közösségek mindennapjaiba. 12 VASAS Samu: A kalotaszegi gyermek. A személyiségfejlődés népi hagyományai Kalota- szegen. Kráter Kiadó, Bp., 1993. 44-47. 13 Kalotaszentkirályon 20-25 nemesi család élt, ezek egyike volt a templomban külön padot készíttető Zámbó család is, amely templomi szék a mai napig őrzi nevüket. » 202 «
