Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - S. Lackovits Emőke: Egy református "szentasszony": özvegy Gere Istvánné Kispál Anna Kalotaszentkirályról
<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám Maga a szülőfalu és a szőkébb haza, Kalotaszentkirály egyébként különleges helyet foglal el Kalotaszeg falvainak együttesében. Felszegen ezt a falut mintának, példaértékűnek tekintették/tekintik. Méltóságot sugárzó, mértéktartó színeket alkalmazó viselete, kulturális mintái, gazdasági sikerei, az 1990- es évektől a korán megindult falusi turizmus egyaránt hozzájárultak tekintélyéhez és ahhoz, hogy követendő példaként tekintsenek rá. Ennek a falunak a női viselete ejtette rabul az 1900-as évek elején az itt vendégeskedő Ady Endrét és született meg ennek a fejedelmi megjelenésű viselettől és viselőitől megihletett verse. „Mennyi szín, mennyi szín, mennyi kedves És tarkaságban annyi nyugalom És fehér és piros és virító-sárga, S micsoda nyugodt, nagyságos arcok, Ékes párták, leesni áhítók.” (Ady Endre: A Kalota hídján. Kalotaszentkirály, 1914.) Jékely Zoltán szerint született előkelőség, rátarti, nemes mozgás, fejedelmi öltözet jellemezte az asszonyokat, lányokat.14 Valóban elmondható, hogy a lányok pártával a fejükön, mintha az erdélyi fejedelmek udvarából léptek volna elő. Ugyanakkor Szentkirály múltbeli szerepét is figyelembe véve, megállapítható, hogy a középkorban gyökerező, komoly nemesi múlttal rendelkezik a közösség, bár a nemesség jelenléte a XX. század elején megszűnt, azonban a közösség mentalitásában és kapcsolatrendszerében a hajdani nemesi múlt máig meghatározó tényező.15 Szentkirály vezető szerepét egész Kalotaszegen nem kérdőjelezték meg. A XIX. század második felében járási székhely volt, szolgabírói hivatallal, sőt adóhivatallal .16 Öntudatos, régi kulturális jellegzetességeket megőrzött közösség, amelyre a fiatal nemzedékek is büszkék. Mentalitásban, nyelvjárásban legközelebb Magyarókereke áll hozzá.17 Máig érvényes mind Szentkirályra, mind a többi kalotaszegi falura, hogy pontosan számon tartják magukat, ismerik, tudják, nem felejtik népi határaikat .18 14 JÉKELY 2004. 48. 15 BALOGH Balázs-FÜLEMILE Ágnes: Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen. Bp., 2004. 40-41. és 46. 16 Uo. 99. 17 Uo. 68 és 98. 18 JÉKELY 2004. 43. » 203 «
