Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - Köblös József: Exmisszió, ordináció, konszekráció. A lelkészi hivatal elnyerésének lépései a Dunántúli Református Egyházkerületben a XVII-XVIII. században (2.1)
<Ф MŰHELY ф> Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám III. A FELSŐDUNAMELLÉKI ÉS A DUNÁNTÚLI EGYHÁZKERÜLET AZ ÜLDÖZÉSEK KORÁBAN AZ EGYESÍTÉSIG A gyülekezetek élete az 1660-as években indult nyílt üldözések következtében jelentősen megnehezült. A gyászévtized idején, illetve az azt követő években is nehézzé, sokszor lehetetlenné vált az egyházkerületi közgyűlések megtartása. Nem véletlen, hogy ezekből az évekből egyházkerületi és egyházmegyei jegyzőkönyv sem maradt fenn. A Felsődunamelléken 1675-1711 között, a Dunántúlon a XVIII. században rövid megszakítással két időszakon át (1702-1708,1710- 1736) volt betöltetlen a püspöki hivatal, de gyakorlatilag ez volt igaz 1674-1677 között is, amikor Séllyei M. István püspök fogságban, majd gályarabságban, végül zürichi száműzetésben volt. Az egyházi élet valamelyes konszolidálódása a Felsődunamelléken 1711-ben, Magyari Kossá Péter szuperintendenssé választásával kezdődött, a Dunántúl csak a két egyházkerület 1736-ban zárult összevonásával kapott püspököt. Ez azonban nem azt jelentette, hogy a gyülekezeteknek ne kellett volna a XVIII. század folyamán üldözéseket elszenvedni: ezek időről időre vidékenként máskor és máskor, de újra és újra jelentkeztek, megnehezítve mind a belső gyülekezeti életet, mind az egyházközségek egymással való kapcsolattartását, az egyházi közigazgatást is. Bár a Felsődunamellék élén a XVIII. század második évtizedétől kezdve újra püspök állt, és vezetni kezdték egyházkerületi jegyzőkönyvét is,164 1715 után azonban egy újabb probléma nehezítette a kerület igazgatását: az azévi országgyűlés vallásügyi rendeletéinek értelmében lehetetlenné vált az egyházi gyűlések rendszeres tartása.165 így érthető, hogy az egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyv az 1720-as és 1730-as években alig néhány mondatnyi bejegyzést tartalmaz. 164 A dunántúli egyházkerület I. sz. jegyzőkönyve az 1658-as évvel lezárult. A felsődunamel- lékinek XVII. századi jegyzőkönyvéről nem tudunk. Amit ma П. sz. dunántúlinak ismerünk, azt a Felsődunamelléken kezdték el vezetni 1713-ban az 1711-es év eseménysorával indítva, majd a két egyházkerület 1736-os egyesítése után lett a közös dunántúli egyházkerület jegyzőkönyve. 165 Az 1715131. te. 2. §-a a rózsahegyi evangélikus gyűlésre hivatkozva az evangélikusok és reformátusok számára megtiltott minden zsinat vagy más név alatt tartandó egyházi gyűlést. Minderre az egyházkerületi jegyzőkönyv az 1722. júliusi naszályi püspökválasztó összejövetel kapcsán, mely nem egyházkerületi közgyűlés volt, hanem néhány lelkészt leszámítva csak az esperesek vettek részt rajta, hogy felbontsák az összegyűjtött szavazatokat, a következő módon utal: Nota bene, candide lector! Cum haec agerentur, jam tum a regia maiestate fuimus prohibiti a congregationibus ecclesiasticis, secus enim haec in generali synodo peragi debebant. II. sz. ehk. » 107 «
