Acta Papensia 2016. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 16. évfolyam (Pápa, 2016)
2016 / 1-2. szám - Műhely - Köblös József: Exmisszió, ordináció, konszekráció. A lelkészi hivatal elnyerésének lépései a Dunántúli Református Egyházkerületben a XVII-XVIII. században (2.1)
<ф MŰHELY Acta Papensia XVI (2016) 1-2. szám Ugyanez a hézagossá válás az egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyvekben is megfigyelhető. A tatai egyházmegye I. sz. jegyzőkönyve az 1712-1715 közötti években több egyházkerületi és egyházmegyei közgyűlés lefolyását is elbeszéli, az 1720-as, 1730-as és 1740-es évekből azonban csak ugyanazt a rövid krónikás elbeszélést olvashatjuk, ami a két egyházkerület egyesítésének körülményeit részletezi, és a II. számú egyházkerületi jegyzőkönyvben is megtalálható.166 A barsi II. sz. egyházmegyei jegyzőkönyv majdnem 100 év bejegyzéseit öleli magába. Míg 1688-1714 között az egyházmegye közgyűléseinek (partialis congregatio) lefolyását rögzíti, 1715-től kezdve kerek hatvan éven át ilyenekről nem olvashatunk, csupán az esperes egyházlátogatásainak ide is bemásolt eredménye áll előttünk.167 A veszprémi II. sz. egyházmegyei jegyzőkönyv 1693 és 1714 között közli egyházkerületi és egyházmegyei közgyűlések (generalis, partialis synodus) határozatait. Ezután már csak 1716-ból, 1719-ből és 1720-ból látunk néhány felsorolt határozatot Constitutiones címmel, melyek közül egyedül az 1719-esről derül ki, a többiről csak sejthető, hogy az esperesek és az assessorok jelenlétében lettek megfogalmazva.168 jkv. DREL 1.1. a. 2.149. Tatai ehm. I. sz. jkv. DREL II. 70. a. 1. 63. 166 De ortu et progressu unionis duarum superintendentiarum... kezdettel Tatai ehm. I. sz. jkv. DREL II. 70. a. 1. 58-86. II. sz. ehk. jkv. DREL 1.1. a. 2.145-166. 167 Itt jegyzem meg, hogy a barsi egyházmegyében az egyházlátogatások rögzítésére a II. számúval párhuzamosan vezetett I. sz. egyházmegyei jegyzőkönyv szolgált. Bővebb példánya 1655- ben, 1662-ben és 1712-1742 között írja le a gyülekezetek aktuális állapotát, míg a vékonyabb csak az 1655-ös és 1662-es év bejegyzéseit tartalmazza. Barsi ehm. I. sz. jkv. DREL II. 25. a. Vi. és I/2. 168 A barsihoz hasonlóan a veszprémi II. számúval többé-kevésbé párhuzamosan vezetett I. sz. egyházmegyei jegyzőkönyvet használták vegyes, majd később egyházlátogatási jegyzőkönyvként. DREKK 0.969.1643-ban egy szép, szálkás betűkkel író ismeretlen deáké lehetett, aki Johann Heinrich Alsted Manuductio című, eddig ismeretlen kéziratát másolta a kötetbe. A még számozatlan első oldalon: In foelicissimum et dexterimum studiorum emolumentum possessor verus curavit anno 1643. die, infallor, 2. Maii. Az Alsted-mű а 19Г-31Г. oldalakon található. SZENTPÉTERI-VISKOLCZ 2007. 504-506. Ezután Szeli Luka György birtokába került (életrajzát lásd a 120. sz. jegyzetben!). Ő saját kezű bejegyzése szerint 1645-ben szerezte meg a kötetet. Sum Georgii Szelj 1645. 18. Januarii. A még számozatlan második oldal verzóján. Ugyanitt olvasható az ő keze írásával néhány családi feljegyzés mellett egy Hérodotosz-idézet is, Artaba- nosznak egy Xerxész királyhoz intézett mondata: „Optimum eum esse virum, qui inter deliberandum timidus sit, meditans secum omnia mala, quae possunt evenire, in agendo vero strenuum se ipse praebeat.” Magyar fordítása: Az az igazán kiváló ember, aki a döntéseiben elővigyázatos, számba veszi az összes lehetséges meglepetést, de ha cselekvésre kerül a sor, akkor határozott. HÉRODOTOSZ: A görög-perzsa háború. VII. könyv, 49. caput. Ford. Muraközi Gyula. Bp., 1998. 476. A kötetet Szeli Luka az 1640-es évek közepétől legalább az 1650-es évek közepéig használta: többek között Ceglédi Szabó Pál és Alsólendvai Gál Imre püspöki körleveleit és zsinati meghívóit » 108 «
