Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)
2015 / 3-4. szám - Műhely - Németh Balázs: A káté mint közvetítő a szóbeli és írásos kultúra között Beythe István kátéja (1582) alapján
MŰHELY Acta Papensia XV (2015) 3-4. elhárítása figyelhető meg, hanem az unitárius és szociánus Szentháromság elleni védekezés is tetten érhető, mely felfogás a 16. század második felében Dél- Dunántúlon volt elterjedve.19 Ezután szól a káté „a körösztyéni tudomány harmadik fundamentumáról”, az imádságról. Az imádságnak két része van: könyörgés és hálaadás. A könyörgés ismét két részre oszlik: testi és lelki javakért való könyörgés. A test javaihoz sorolja a szerző az egészséget, az életet általában, békességet, a háznépet, a család tagjait, a marhákat, javakat és a gazdaságot. Mindezeket csak Krisztus által lehet kérni. A megváltásért és üdvösségért nem lehet könyörögni, mert ez azt jelenthetné, hogy az imádkozó nem hisz Krisztus bevégzett megváltói munkájában. A Miatyánkban található a válasz a helyes imádság kérdésére. Az úri ima ismét két részre oszlik: az örök életre és az evilági életünkre vonatkozó dolgokra. Beythe Luther kiskátéja szerint a könyörgéseket hét részre osztja: Isten mint Krisztusban jó Atyánk nem csak gondot visel reánk, hanem kegyelme szerint el nem hagy minket, hanem üdvözít. Isten országa, az Ő birodalma, mely az Ő megtartó, megőrző, de büntető hatalmát is jelenti. Az evangélium hirdetése által „az Krisztusért szed magának körösztyéni gyüleközetöt”. Azt is kérni kell Istentől, hogy adjon „boldog szerencsét az egyházi, polgári és házi népek között való hivatalban”, tehát a kora újkor három rendjének. Beythe a mindennapi kenyeret a többi kátészerzőhöz hasonlóan, igen átfogó értelemben használja, mert ide sorolja testi életünket, jó egészséget, öltözködésünket, békességet „jó birodalmat, tisztességös tanúságot, földünk termését, szállásokat [azaz tanyákat] házakat, gyermökeinknek, feleségünknek, jó hírünknek oltalmát”. A jó hír védelme a kora újkorban igen jelentős volt, mert ennek hiánya a közösségből való kizárást is jelenthette, tehát a társadalmi halált. A kísértés az ördögtől vagy pedig Istentől származhatott, ki ezáltal meg akar minket próbálni. A gonosztól való megszabadulás jelentheti úgy bűntől, haláltól és az ördög dühösségétől való megszabadulást, valamint a „közönségös szömélyszerint való nyomorúságtól”. Az „Amen” szó azt jelenti, hogy bízzunk abban, hogy Isten könyörgésünket meghallgatja „és kétség nélkül megnyerjök amely jókat kívántunk Isten Ígéretei szerint”. 19 BALÁZS 1998. 45-64., 93-104. » 299 «
