Acta Papensia 2015. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 15. évfolyam (Pápa, 2015)
2015 / 3-4. szám - Műhely - Gelencsér József: Katonahalál a padláson - Történet, folklór, népi jogszokások
MŰHELY Acta Papensia XV (2015) 3-4. végzésekor és a falusi szórakozás alkalmai során, szinte a rendszerváltozásig gyakran és átéléssel adták elő. A hallgatóságot a család, a rokonság vagy a közösség más tagjai jelentették. így általában a külső politikai-társadalmi környezet sem jelentett visszatartó, elfojtó erőt. Az igaz történeten kívül egy másik népköltészeti műfaj, a hiedelemmonda is kapcsolódott Örsi Gábor tragédiájához. Ez a műfaj szintén prózai és elbeszélő. Az elnevezés utal a tartalomra, a hiedelemközpontúságra. A nép, a közösség a benne szereplő személyeket és a cselekményt pontosan elhelyezte térben és időben. Rendkívüli eseményről esett benne szó, tragikus végkifejlettel, amikor természetfeletti erők, a valóságon kívüli világ érvényesítette akaratát.15 A felsorolt vonásokkal rendelkező hiedelemmondát a helybéli Szalai Jó- zsefné Szumper Julianna (sz. 1940) az alábbiak szerint adta elő: „Eggyidőssek vótak az Örsi Gábor, a Papp Sándor, az Igari Imre, a Szűcs Lajos, meg mások. Velük ujan eggykoru vót a Nagy Zsófia is, aki 1940-be haat (halt) meg tüdőbajba. Háláló előtt magáhó híta beszégetnyi az Örsi Gábort meg a Papp Sándort, akik el is mentek. Asztán a leán meghaat. Az emlékit a Nagy Józsefné és gyerekei sirkü őrzi. 1944-45 telinn meghaat az Örsi Gábor. Közvetlen háború utánn meg a Papp Sándor. Asztán a faluba ezek az asszonyok ekeszték beszé- nyi, hogy mi vót a két legén halállánok az oka. A halott ehíta az éllőt. Az eggyik asszon monta: Fétem (Féltem), hogy a Nagy Zsófi ehíjja magáva ükét. Asztán úgy lett, mindenik meghaat.” Az elbeszélő által említett sírkő a sárkeresztesi református temetőben ma is fellelhető. A felirat a család tragikus sorsáról árulkodik. Nagy Józsefné 27 évet élt, 1920-ban hunyt el. István nevű fiúgyermeke ugyanabban az évben, öt hónapos korában. Leánygyermeke, Nagy Zsófia, 1940-ben, 22 esztendősen. Az ugyancsak említett Papp Sándor szintén fiatalon, 28 éves korában halt meg, 1948-ban. A hiedelemmondák forrásértékűek a néphit tartalma tekintetében, azaz összhangban állnak a közösség hiedelemanyagával. Országszerte, így Sárkeresztesen is elterjedt nézet volt, hogy a halott az élőt magával viheti, magához hívhatja. A hiedelem szívós továbbélését bizonyítja, hogy a községben 1985- ben fültanúja voltam két idősödő ember beszélgetésének. Ennek során kölcsönösen ígéretet tettek egymásnak: bármelyikük hal meg előbb, nem hívja maga 15 NAGY Ilona: Hiedelemmondák. = VARGYAS Lajos (főszerk.): Magyar Néprajz V. Bp., 1988.138-140. » 270 «
