Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Hudi József: Merétey Kálmán visszaemlékezései
Forrásközlés Acta PapensiaXIV (2014) 1-2. lementek Somogyba, Baranyába, vagy a horvátországi vármegyékbe és ott nagyobb számban összevásárolták a sertéseket, amelyeket a tihanyi révén átszállítva hazahoztak, s némi „feljavítás” után Győrbe vittek és értékesítettek. Győrben a sertéskereskedők tovább hizlalták, majd főként Bécsben adták el a sertéseket. Az évszázadokon át virágzó üzletágat, a hagyományos sertéskereskedelmet a vasúthálózat kiépítése, az olcsóbb vasúti szállítás megjelenése tette tönkre. A hagyományos sertéskereskedést az iparszerű sertéshízlalás háttérbe szorította. A győri kereskedők az 1880-as évektől tértek át az iparszerű sertéshízla- lásra. A Pfeiffer-testvérek 14 holdon 30 hizlaldát építettek, melyeket utakkal, vízvezetékkel, takarmányőrlő gőzmalommal láttak el. A balkáni fajták helyett előtérbe helyezték a zsírmangalica tenyésztését. Évente 18-27 ezer sertést hizlaltak helyben, a többit az Alföldről, a Dunántúlról és a Balkánról szerezték be. 1890-ben mintegy 40 ezer sertést, 1900 táján 57 ezer, 1913-ban kb. 70 ezer sertést szállítottak Alsó-Ausztriába. Míg évszázadokon át Sopron volt a nyugatra irányuló sertéskereskedelem központja, a kiegyezés korában Győr és Bécsújhely vette át szerepét.8 A reformkori honismertető irodalom is kiemelte, hogy a „sertéskereskedés nálunk - vagyis Magyarországon - nagyban űzetik”: az 1840-es évek második felében évente 4 millió sertést tartottak, ezek közül mintegy 300 ezer hízott sertést „idegeneknek” (főleg bécsieknek) adtak el. A sertéskereskedelem hagyományos központjának számított az Alföldön Debrecen, Szeged, a Duna-Tisza közén Baja, Kalocsa, Erdélyben Arad, a délvidéken Eszék és Temesvár, a Dunántúlon pedig Győr.9 Fényes Elek 1851-ben megjelent geográfiai szótárában kiemelte, hogy a túlnyomórészt reformátusok lakta Adásztevel túlnépesedett, amely szűk határa, kevés rétje, „nem igen termékeny” földje miatt nem képes eltartani lakóit, akik sertéskereskedéssel is foglalkoznak .10 8 VÖRÖS 1971. 330-331. 9 RAMÓCZY1847. 51- Römer Flóris (1815-1889) bencés gimnáziumi tanár, aki 1859 nyarán bejárta a vidéket, csak rövid ideig tartózkodott Adásztevelen, így a népéletről nem írt jellemzést. RÖMER i860.166. 10 FÉNYES 1851. IV. 202. » 44 «
