Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)

2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Hudi József: Merétey Kálmán visszaemlékezései

Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) 1-2. Kis Ernő pápai református főgimnáziumi tanár 1904-ben, Veszprém megye református „köznépének” jellemzésekor kiemelte, hogy az állatte­nyésztés, mint a földművelés „járuléka” a nép kedvelt foglalkozása. „Vala­mennyien fáradhatlan 11 vásározók. A férfiak a lovak és szarvasmarhák adás- vevésével, asszonyaik a baromfiak eladásával űznek jelentékeny kereske­dést. Nagy tapasztalata lévén népünknek állatai kiismerésében, eléggé bát­ran belebocsátkozik a vásárlásba. Egyik szomszédos községünk pedig, az ős magyar eredetű Adás-Tevel, hízott sertéseinek Bécsbe szállításával űz jelen­tékeny kereskedést. Állataival való kereskedése sokkal inkább kezére áll népünknek, mint az ipar."12 Ehhez hozzátehetjük, hogy az adászteveli asz- szonyok a tejet és tejtermékeket a pápai hetipiacon értékesítették. Közülük többen a tej hamisításától (vizezésétől) sem riadtak vissza. A serdülő lányok közül sokan pápai úriházaknál cselédeskedtek. A háziipar a XX. század elejére legtöbb faluban valóban az önellátás szintjére süllyedt vissza. Ez azt jelentette, hogy téli időben a földmíves és napszámos maga állította elő a szükséges gazdasági szerszámokat, a szal­mából, kukoricaháncsból készíthető tárgyakat, seprűt kötött, kosarat font, az asszonyok fontak-szőttek, varrással foglalkoztak. Pápa környékén csak néhány helyen jelentett önálló keresetet. Nyárádon fehér hímzéssel, Tapol­caion szövéssel és azsúrozással, Adásztevelen szalmafonással (zsompor- és vékakészítéssel) foglalkoztak „keresetszerűleg".13 Merétey Kálmán már a hanyatló időszak sikeres befektetője és szemta­núja, aki visszaemlékezésében pontos képet ad a sertéskereskedelem mű­ködéséről, melynek lendületes fejlődését az első világháború kitörése törte derékba. A világháború után az állatexport csak lassan épült ki. Győri üzleti partnerei közül az Ajkán letelepülő és gazdálkodó Nirnsee családdal 1942-ig, kereskedői tevékenysége beszüntetéséig fenntartotta az üzleti és személyes, majdhogynem baráti kapcsolatot. 11 értsd: fáradhatatlan 12 KIS 1904.418. 13 Barabás Árpád tapolcafói református lelkész egyházmegyei közgyűlésen felolvasott ér­tekezésében közölt adatok alapján. Vö. BARABÁS 1942.11-12. Barabást 1945-ben a falut elfog­laló szovjet katonák lőtték agyon, miközben felesége védelmére kelt. » 45 «

Next

/
Thumbnails
Contents