Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Kisebb közlemények - Hudi József: Az első magyar nyelvű hivatásos színtársulati előadás Pápán 1802-ben
Kisebb közlemények Acta Papensia XIV (2014) 3-4. álló Római Herceghez címzett fogadóban léptek fel.20 Tudjuk, hogy társulata 4 főből állt: a férfiszerepeket maga játszotta, a tejárus leány vadász inasát Johanna nevű lánya; az asszonyszerepeket Huber és Fridi asszony nevű színésznők közt osztotta fel. Szükség esetén nem színészeket is alkalmazott. Például Medéa fiait helybeli felkért szereplők (statiszták) alakították. A korabeli hírlapi tudósításokból kitűnik, hogy Pápán is ugyanazt adták elő, mint később Pest-Budán.21 A fennmaradt pesti színlapok három színműről tettek említést, mindhárom énekes-zenés darab volt. Egy estén két művet mutattak be, így egy-egy helyen maximum három fellépésre volt lehetőség. Az Ariadne Naksuson, valamint a Medéa görög énekes játék (melodráma) volt (az utóbbi 2 felvonásos), A tej-áros leány és a’ vadász c. darab szintén „éneklési játék”.22 A müfajválasztás nem volt véletlen, hiszen a magyarul nem tudó színészeknek a zenés darabokat könnyebb volt megtanulni és előadni, mint a prózai szövegeket. Hasonló megoldásokat később a nemzetiségi területeken játszó magyar társulatok is bőven alkalmaztak. A Bécsi Udvari Játékszín néven fellépő társulat nagy sikert aratott. A taps azonban nem a játék színvonalának, hanem a magyar nyelvű előadásnak szólt. A pápai fogadtatásról a Magyar Kurír tudósítója többek közt a következőket írta: „Bámultak mindenek azon, hogy tudhattyák ah[h]oz a’ nyelvhez, a’ mellyet nem értenek és a’ mellyen talán tsak két darabot tudnak, az actiót alkalmazni. A Directornak ki adott Tudósítását a’ Magyar Kurírral közleni kívánom, hogy láthassa a Magyar Publicum, hogy született Németek Magyar nyelven jádtzanak a’ magyarok közt, ’s idegen nemzetbéliek kivánnyák a’ Magyarokkal a’ Magyar nyelvet kedveltetni.”23 Pesti és budai fellépésüket hasonló hangnemben értékelték: „Öröm ’s bámulás lepték el mind azon jelenlévőknek szivéiket, a’ kik a dolog való20KERÉNYI Ferenc: A magyar színikritika kezdetei (1790-1837). Bp., 2000.3- kötet, 134521A Magyar Kurír június 1-i tudósítása szerint a színtársulat tagjai, „a’ kik elósször Pápán adták elő Játék-darabjaikat, ide is le érkeztek.” KERÉNYI 2000.1. kötet, 22. 22 Ariadne Naksuson: Ariadne auf Naxos: Georg Anton Benda cseh zeneszerző egyfelvonásos melodrámája; A medéa szintén Benda német librettóra írt kétfelvonásos darabja 1775-ból. A’ tejáros leány és a’ vadász: németül Das Milchmädchen und zwei Jäger, Johann Philipp Schönfeld daljátéka (Singspiel) az 1770-as évekből. Vö. KERÉNYI 2000.3. kötet, 1345. 23 Magyar Kurír 1802. II. 541. Idézi: SCHÖPFLIN Aladár (szerk.): Színművészeti lexikon. Bp., é. n. III. 378. » 441 «
