Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)

2014 / 3-4.szám - Műhely - Hudi József: Takácsi község egyházi és világi archontológiája I. (1613-2014)

HUDI JÓZSEF

Takácsi község egyházi és világi archontológiája I.

(1613-2014)1

politikai-gazdasági rendszerváltás óta ismét fellendült helytörténeti kutatás országszerte jelentős teljesítményt mutatott fel a város- és községmonográfia műfajában is. A lokális identitás megalapozásának egyaránt fontos része volt a közösségi szimbólumok (címer, zászló) megalkotása, a szokások és hagyományok felelevenítése, új hagyományok „kitalálása” és nem utolsó sorban a helyi közösségek múltjának feltárása, megismerése.2 E téren a Dunántúlon bizonyíthatóan az élen járt Veszprém megye, amely ma a történetileg legjobban feltárt térségek közé tartozik. A megjelent monográfiák eltérő színvonalúk ellenére egyaránt a helyi identitás erősítését, a közösség 1945 után évtizedekig elfojtott közösségi emlékezetének megszilárdítását szolgálták/szolgálják.3

Az elmúlt években a Pápától mintegy 8 km-re fekvő többfelekezetű, fogyó népességű, ma közel 900 lelkes Takácsi község múltját vizsgáltam, amely aligha nevezhető „átlagos” agrártelepülésnek: már a középkorban is nemesi községnek számított, s jogállását a török megszállás időszakában, majd azt követően, egészen a rendi világ végéig, 1848-ig meg tudta őrizni.4 A gazdag - oklevelekben, iratokban és tárgyi emlékekben is tükröződő - múltnak azonban meglehetősen kevés „történeti lenyomata” maradt ránk. S

1A közlemény a PRTA kutatóprogramja keretében készült.

2 Takácsi jelképeit, azok leírását és fotói lásd: TÖREKY 2008. 322-323. A községi rendszeres írásbeliség kezdetét jelzi az 1742-ben készíttetett, évszámmal ellátott pecsétnyomó.

3 A lokális emélekezetről: KESZEG 2008. 328-331. Takácsiról összefoglalóan: VERESS D. 1998., a község íráshasználatáról, alfabetizációjáról: HUDI 2013.

4 A község történetének rövid összefoglalása: ILA-KOVACSICS 1964.367-368.