Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Műhely - Gelencsér József: "Amikor cselédeskedtem..." Pap Erzsébet házi cselédként töltött évei
MŰHELY Acta PapensiaXIV (2014) 3-4. is a gyámhatóság jóváhagyását kellett kérnie. Jogokkal rendelkezett viszont a gazda a nevelés és a fegyelmezés területén. A cseléd a házi fegyelmi jog hatálya alá esett. A cseléd, miként a gyermek, engedelmességgel tartozott a gazdának. Az alvás kivételével a cselédnek szinte minden tevékenysége állandó felügyelet, ellenőrzés alatt zajlott. Pap Erzsébet esetében mindezek Székesfehérváron és a főintézőnél valósultak meg maradéktalanul, ugyanis az említett három helyen ott is lakott. A református lelkésznél és a molnárnál este haza mehetett, amikor néhány órára saját családjának tagjává vált, a törvény hatálya ilyenkor „szünetelt”. A házi cseléd folytonos szolgálatra szegődött el. A szerződéskötéskor ennek időkereteit látszólag nem konkretizálták, de a felek lényegileg tudták, hogy ez mit jelent. Aztán a szolgálat megkezdésével pontosan kirajzolódott a munkaidő. Láttuk, hogy ez a főintézőnél legalább 16 órát, Székesfehérváron, a református papnál és a molnárnál viszont „csak” 14 órát jelentett. A vasárnapi elfoglaltság is vagy öt óra hosszára rúgott. A cseléd legfőbb kötelessége a Cstc. szerint annak a munkának a hív, pontos és legjobb tehetsége szerinti ellátása volt, melyre szegődött. Csakhogy általában szerződéskötéskor még megközelítő pontossággal sem rögzítették a feladatokat. A házi cseléd a gyakorlatban annyiféle munkát végzett, amennyire utasítást kapott. Pap Erzsébet feladatai körébe mindenütt beletartozott a takarítás, a rendrakás, a tüzelés, a főzés (vagy az abban való segítés), illetve a mosogatás. Ez a két utolsó helyen kiegészült az állatok etetésével, gondozásával és a kerti munkával. A polgári társadalomban a munka és a magánélet általában elkülönült egymástól. A házi cseléd esetében azonban - feudális-rendi hagyományként - nem így történt. A gazda és családja a házi cselédnek nem csak a munkavégzése, hanem bizonyos fokig személye felett is rendelkezett. A Cstc. a részbeni személyi függéshez a jogszabályi feltételeket megadta, mellyel a főintéző élt is. A személyi függés a két további helyen csak kevésbé érvényesült, ami bizonyítja a joggyakorlat különbözőségeit. A hosszú munkaidő, a szinte pihenés nélküli tevékenység megviselte a fiatal szervezetet, így nem meglepő, hogy a cselédlány a főintézőnél megbetegedett. A Cstc. 32,-33. §-a értelmében az ápoltatásról, gyógyíttatásról » 304 «
