Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)

2014 / 3-4.szám - Műhely - Gelencsér József: "Amikor cselédeskedtem..." Pap Erzsébet házi cselédként töltött évei

MŰHELY Acta Papensia XIV (2014) з-4­Mert a gazdasági cselédek számára még korábban, három vagy négy óra körül kezdődött a nap. Pap Erzsébetnek az étel felszolgálásához külön be kellett öltöznie. Fekete színű, végiggombolós pongyolát vett magára, eléje fehér kötényt kötött, fejére fehér fityulát illesztett. A viseletét az intézőné csináltatta, a cseléd távozásakor nem vihette magával. Az étkezés az intéző családjában nagy terítékkel, a középosztályra irányadó, sőt azon túlmutató szabályok betartá­sával történt. Nyilván áttételesen a grófi család szokásai is hatottak rá. A konyha jól felszerelt volt, a főzéshez és terítéshez szükséges tárgyak, eszkö­zök rendelkezésre álltak. „Mindenféle edényük vót mindenhő”: fazekak, lábasok, étkészletek, evőeszközök, csészék, poharak, kancsók, korsók és egyebek. A szobalány nagy tálcán vitte be, tette az asztalra a reggelit. A szépen fel­szelt kenyeret és kalácsot, amiket otthon sütöttek, aztán a vajat, a lekvárt, a felforralt tejet, a kávét, a teát. A föltálalás után a család reggelizett, a szoba­lány kijött és egyéb dolgát végezte. Kitakarított, rendet rakott a nagyságos asszony szobájában, mosogatott a konyhában. Reggeli után kihozott min­dent a kisebédlőből. A meghagyott maradékból ehetett, ezt az intézőné por- ciózta ki számára. Előre vagy egyidejűleg egyetlen étkezésnél sem kapott ételt. Viszont mindig kellő mennyiséget adtak neki, éhes nem maradt. Sőt, narancsot is kapott, ami „nagy szó vót azokba a nehéz időkbe". Következett a mosogatás, a tárgyak helyre rakása, majd a nagy hálószoba rendbetétele: ágyazás, takarítás, seprés, padlókefélés. Mindezek végeztével kezdődött a főzés. Mivel szakácsnét ebben az időben nem alkalmaztak, így a nagyságos asszony főzött, a szobaleány segítségével. Az alapanyag részben az urada­lomban termett, részben Székesfehérváron, a Héjj-testvérek nívós kereske­désében vásárolták meg, onnét hozták haza. A helyi Hangya Szövetkezet boltjának kínálatához képest ez lényegesen jobb minőségű volt, nagyobb választékot biztosított. „Nagy főzések vótak, mindig nagy teritték vót.” Minden ebédkor került az asztalra leves, két-háromféle hús, rizs és krumplipüré, nem maradhatott el a főzelék sem. A sort tészták, sütemények zárták. Az ebédnek még jóval dél előtt kész kellett lenni. A főzésnél a nagyságos asszony irányított, min­dig mondta a szolgálónak, hogy mit csináljon. A szobaleány pedig rakta » 286 «

Next

/
Thumbnails
Contents