Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Műhely - Gelencsér József: "Amikor cselédeskedtem..." Pap Erzsébet házi cselédként töltött évei
MŰHELY Acta Papensia XIV (2014) 3-4bi, azonos nevű. falubeli embertől ragadványnévvel különböztették meg, így lett Kis Nagy János. Tipikus egyszerű parasztember, szegényparaszt volt. Pap Ferenc (1900-1961) és felesége is a szegényparasztok közé tartozott. A férj családja a paraszti lét és a cselédsors határán mozgott. Apja, id. Pap Ferenc (1876-1958) parasztcsaládból cselédnek ment, kitanulta a bognár mesterséget. Idővel az uradalmi, majorban lakó bognárból falusi mesterember lett, községbeli házzal, műhellyel.7 Falubeli földműves lányt vett feleségül, Balogh Erzsébetet (1876-1957). Az öt felnőttkort megért gyerekük között Pap Ferenc volt az elsőszülött, az első kereső a szülők után, így rá várt a legnehezebb sors. Az elemi iskola elvégzése után azonnal dolgoznia kellett, kisbéres lett a fehérvárcsurgói gróf Károlyi uradalomhoz tartozó sárkeresztesi György-majorban. Béreslegényként cselédházból nősült: a faluban lakó, kisparaszti családból származó Szűcs Erzsébetet vette feleségül. Az általános gyakorlattól eltérően az új férj költözött az új asszonyhoz, pontosabban ennek szüleihez. Szűcs István (1855-1923) helybeli kisparaszti családból származott, míg feleségét, Nyikos Juliannát (1862-1936) Fehérvárcsurgóról hozta. Öt lányuk született, de az egyik 12 éves korában meghalt. A családi hagyomány úgy tudta, hogy a Szűcs család egykor jobbmódú volt, csak a nagyapa elitta, elkártyázta a vagyon döntő részét. Az egykori jómódot az 1883. évi kataszteri összeírás adatai is bizonyítják.8 A XX. század első harmadában Szűcs Istvánnak és feleségének már csak szerény vagyona volt: a községben fél háza, kertje, a határban 3 kh szántója, a Páskomok dűlőben további csekély földje, az Újhegyben pedig szőleje. A házrész az asszony nevén állt. A Fő - helyi elnevezéssel - Belső utca 59. (a mai Kossuth utca 37-) szám alatt közös udvarban laktak Kis Kalamár Istvánékkal. Az ingatlan fele-fele arányban oszlott meg közöttük. A telek északnyugati oldalán állt a lakóház. Elöl a Szűcs Istvánék által használt szoba, aztán a két család közös konyhája, külön-külön tűzhellyel, nyitott kéménnyel, vindóflival. Azt követte Kalamár Istvánék szobája. Ezután előbb Kalamár István, aztán Szűcs István istállója következett, melyben a szarvasmarhákat helyezték el. Szemben a 7 GELENCSÉR 2012.21-27. 8 Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára. Keresztes község kataszteri összeírása 1883. » 279 «
