Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)

2014 / 3-4.szám - Műhely - Gelencsér József: "Amikor cselédeskedtem..." Pap Erzsébet házi cselédként töltött évei

MŰHELY Acta PapensiaXIV (2014) з-4. disznó- és baromfiólak sorakoztak. A telek végi partfalba vágott pince, a partlik tárolásra szolgált. A magasabban fekvő kerten, annak gyümölcsfáin szintén fele-fele arányban osztoztak a tulajdonosok. 1929-ben megszületett a Pap család második gyereke, az igen várt fiú. A tradícióknak megfelelően Ferenc névre keresztelték. Pap Ferencet (1929- 1989) nővérével szemben egész életében előnyben részesítették. Szűcs István - Pap Erzsébet szempontjából az öregpapa - és felesége, a szüle szorgalmas, egyszerű és nagyon gyerekszerető emberek voltak. Egykori szigoruk sokat enyhült. Pap Erzsébet sok időt töltött velük, különösen nagyanyjával, akihez erősen kötődött. Segítségével tanult bele a munkába. Előbb Szűcs István (1923), majd felesége (1936) halt meg. A szüle lábát meg­sértette vagy megcsípte valami, vérmérgezést kapott, ez okozta a halálát. Pap Ferenc és felesége egyaránt szorgalmas, munkaszerető ember volt. Az örökség mellé idővel kis földet is tudtak venni. Megélhetésük érdekében azonban az uradalomban és a helyi nagygazdáknál is munkát vállaltak. Pap Ferenc hátrányos tulajdonságai közé tartozott, hogy könnyen ha­ragra gerjedt, kiabált, veszekedett, ittasan nem lehetett megfékezni. Felesé­ge ügyes, takarékos, beosztó, nagyon tiszta asszonynak számított. Fia javá­ra viszont roppant elfogultságot mutatott. Pap Erzsébet nagyon igyekvő, de nehezen tanuló lányként jellemezte magát. Az akkor kötelező 6 elemit 1939- ben végezte el. Az elemi népiskolában Szalay Ilona tanítónő (1895-1966) és Donáth Dénes kántortanító (1906-1944) oktatta. A vékony, félénk kisleány később, ahogy nőtt, egyre jobban beilleszkedett a nehéz életkörülmények közé. A legkorábbi fényképek egy szerény, fekete hajú, barna bőrű lányt mutatnak, aki az évek múltán egyre csinosabb lett. Ugyancsak határkőnek számított életében a reformtus hitben megerősí­tés. Osztálytársaival együtt 1939 tavaszán, Áldozócsütörtökön konfirmált, és Pünkösdkör vett úrvacsorát első alkalommal. Édesanyja - megszólításában annya - ez alkalomból a nagyleánnyá vált gyermekét igen mutatósán felöl­töztette: nagyon szép fehér szövetruhát, alsószoknyát, harisnyát, valamint cipőt vett neki. Édesanyja mindig is sokat adott magára és az egész család­ra. Nem csak lánya járt csinosan, hanem fia is fess legény lett. Az anya ebbé­li tulajdonságát lánya örökölte. Mindig is szeretett szépen és ízlésesen öl­tözni, családjára is nagy gondot fordított. » 280 «

Next

/
Thumbnails
Contents