Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 3-4.szám - Műhely - Gelencsér József: "Amikor cselédeskedtem..." Pap Erzsébet házi cselédként töltött évei
MŰHELY Acta PapensiaXIV (2014) 3-4. kés szegényparaszti, kisiparos vagy agrárproletár családból származott. A cselédeskedést átmenetileg vállalt foglalkozásnak tekintették. Otthoni kapcsolataik soha nem szakadtak meg, könnyen visszailleszkedtek annak keretei közé. A cseléd életcélja a házasságkötés, családalapítás, földszerzés volt. A cselédlányok többsége nem csak naponta ismétlődő munkát végzett, hanem alkalmi háztartási munkát is. Az alkalmazó család szeme előtt, a kirakatban dolgozott. Jobb helyeken néhány bútorral berendezett cselédszobában aludt, másutt a konyhai fekhellyel kellett megelégednie. A koszt a háziakéval azonos volt, amiből zsugoribb munkaadók kimérték az adagot. Alku szerint járt ruházat és készpénz. Az illemet és a teljes alkalmazkodást mindenütt megkövetelték tőlük. A házi cselédek általában visszakerültek falujukba, a paraszti közegbe. Szolgálatuk során a a készpénz és a kelengye mellé igen sok - részben polgári - ismeretet szereztek, melyet további családi életükben, a háztartás vitelében, életvezetésükben hasznosítani tudtak. Ismereteikkel értékük emelkedett. A tanulmány központi alakja, a sárkeresztesi (Fejér vm.) Pap Erzsébet (1927-1994) 1940 körül cselédeskedett a helyi uradalmi főintézőnél, majd a református lelkésznél, végül a malombérlőnél. Családi körülményei szükségessé tették a korai munkába állását. Történetén keresztül az 1940 körüli magyar élet több vonatkozása világítható meg. így a munkaadók, illetve a gyereklányból nagylánnyá fejlődő belső cseléd életviszonyai, környezete, mindennapjai. CSALÁDI KÖRÜLMÉNYEK 1927. június 19-én Pap Ferencné Szűcs Erzsébet (1902-1980) hazament a sárkeresztesi határból, a szénagyűjtésből és otthon rövidesen megszülte első gyermekét. Az anya néhány nap múlva fölkelt, dolgoznia kellett. A leánygyerek a református falu szokásainak megfelelően anyja nevét kapta, ennek nyomán egész életében Bözsikének szólították. Az újszülött keresztszülei Nagy János és felesége lettek. Az alacsony termetű keresztapát a töb» 278 «