Acta Papensia 2014. - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 14. évfolyam (Pápa, 2014)
2014 / 1-2.szám - Forrásközlés - Kránitz Zsolt: A Pápai Református Kollégium tanárainak önéletrajzai
Forrásközlés Acta Papensia XIV (2014) 1-2. Édesanyám. A testvére Áprily Lajosnak, a költőnek a felesége.221 (Itt szól azután Áprily Pestre távozásának sajnálatos tényéről és egy enyedi báli éjszakáról, a virágos dombjai közé zárt városka szőlőillatáról, a meghitt szegénység kereteibe foglalt emberek derűjéről és a bálon táncoló tiszta bőrű leányok kristály mosolyáról - amelyet soha nem fog elfelejteni.) Kuncz Aladárról, a szobatársról pedig így emlékezik: „Az árnyas szobában, ahol együtt laktunk Dadival — ez volt Kuncz Aladár beceneve a családban és a közvetlen baráti körben — egyetlen nagy szekrényben tartottuk a holminkat. Ez a közösség sokszor elkeseredett vitákra vezetett. Zsebre vágtam az utolsó tiszta zsebkendőjét, felkötöttem kravatlijait.222 Ő meg ugyanezt tette velem. Valami ördögi lény lakott bennünk, mindegyikünknek a másik holmija kellett, és azt szerette viselni. Nem is tudom már, hogyan bírtuk ki annyi ideig együtt, hiszen örökösen veszekedtünk. Nem is veszekedés volt már az, valósággal gyilkoltuk egymást... Végül pedig, amikor beteg lett, nem hiszem, hogy valaki nálam égőbb sóvárgással vágyott volna rá, hogy meggyógyuljon. Nem tudtam, mihez fogjak nélküle? A kezem-lábam volt, megszoktam, hogy rajta mérjem fel az örömeimet és bánataimat. És amikor meghalt, szép, nagy könyvének, a Fekete kolostornak megszületése óráiban, szinte nem is hittem, hogy ami megtörtént, valóság. A temetésén sem tudtam belenyugodni, hogy ez így lesz már azután mindig - nélküle. Nem múlik el egy nap, hogy föl ne idézném magamban vonzó alakját. Még mindig nálam van egy zöldpettyes nyakkendője, amelyet valósággal elloptam tőle. És ha ritka, áhítatos alkalmakkor felkötöm ezt a nyakkendőt, szinte fizikai ingert érzek, hogy meg221 Áprily (Jékely) Lajos (1887-1967) költő, műfordító, szerkesztő. 1909-ben a kolozsvári egyetemen szerzett magyar-német szakos tanári diplomát. A nagyenyedi Bethlen-kollégium tanítóképzőjében, majd 1910-től a nagyenyedi gimnáziumban tanított. 1923-ban Franciaországban francia nyelvtanári diplomát szerzett. Ezután az Ellenzék című lap vasárnapi mellékletét, majd 1928-1929 között az Erdélyi Helikon című lapot szerkesztette. 1929-ben áttelepült Budapestre, a Lónyay Gimnázium tanára és a Protestáns Szemle című folyóirat szerkesztője, 1934-től pedig a Baár-Madas Leánynevelő Intézet igazgatója lett. 1943-ban nyugdíjba vonult. 1945-1948 között állást vállalt a református konventben, az Új Magyar Asszony című református folyóiratot szerkesztette. 1911-ben nősült, felesége Schaefer Ida (1888-1961) volt. PÉTER 2000.58-59. 222 kravátli = nyakkendő, a die Krawatte (német) nyakkendő jelentésű szóból » 198 «
