Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)

2013 / 4. szám - Újraolvasó - Pongrácz Józsefné: A gyülekezeti nőegylet munkája és feladatai

Újraolvasó Ij^

Acta Papensia xiii (2013) 4. szám

3. A Nőegylet munkája és feladata. Előadja: Pongrácz Józsefné, a Nőegylet titkára.

4. Váradi Antal:7 Judás. Szavalja Győr Sándor papnövendék.

5. Szeretetvendégség.

6. Otto: Esti dal. Énekli az Állami Tanítóképző Intézet protestáns alkalmi énekkara Hatvani Lajos9 zenetanár vezetésével.

haláláig veszprémi lelkipásztor. 1943-ban a debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudomány- egyetem hittudományi karán rendszeres teológiából summa cum laude minősítéssel doktori fokozatot szerzett. 1947-1951-ben a Pápai Református Teológiai Akadémián a rendszeres teológia tanszék helyettes tanára volt. Egyházmegyéjének főjegyzője (1948), tanácsbírája, majd esperese (1954), a Dunántúli Református Egyházkerületnek 1947-től jegyzője, 1963-ban főjegyzője, 1964-től püspöke. 1932. szeptember 12-én nősült, a szentgáli származású Tamás Vilma református okleveles tanítónőt vette feleségül. Házasságukból született, általunk ismert gyermekek: Lajos (1934. október 6.), Zsófia (1937. szeptember 13.) - Jelentős közéleti tevékenységet fejtett ki, melyet Veszprém megye és a magyar kormányzat magas kitüntetésekkel ismert el. Cikkei, tanulmányai egyházi lapokban, folyóiratokban jelentek meg. Fő művei: Jer, lássuk az Úr keresztjét”: imádságok és elmélkedések (Fejes Sándorral), Balatonfüred, [1935]; A Szentírás ihletettsége (doktori értekezése, Pápa, 1943); Református konfirmációi könyv (főszerk., Bp., 1967); Hitünk igazságai (Veszprém, 1972); Hiszem és vallom (Bp., 1973); Ünnepnapok - vasárnapok (Bp., 1976). Kéziratban maradt: „Küldetés - szolgálat” (1975); „Ahogyan a Lélek adta... ” (1978). Lásd: FEJES 1979., Fekete 1979., ZOVANY11977. 162., KRÁNITZ 2013. 980.

7 Váradi (eredetileg Weber) Antal (Závod, 1854. május 2. - Bp., 1923. március 5.) középiskolai és színiiskolai tanár, író, költő, újságíró és lapszerkesztő. 1895-től a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának tagja volt. 1893-tól haláláig szerkesztette az Ország-Világ c. lapot. Verseket, drámákat és regényeket írt, visszaemlékezései több kötetben adták ki. Bővebb életrajzát és műveinek felsorolását lásd: SZÉKELY 1994. 838.

8 Győr Sándor Győr János MÁV-alkalmazott fiaként 1908. február 8-án Kaposszent- benedeken (Somogy vm.) született. A gimnáziumot Kaposváron és Szegeden végezte, közben a MÁV fiúnevelő intézetében lakott. 1928-1932 között tanult a pápai teológián. A teológia négy éve alatt elnöke volt a Képzőtársaságnak, az Főiskolai Énekkarnak, a Teológiai Önképzőkörnek. Több pályadíjat, versenyt, jutalmat nyert. Az első lelkészképesítő vizsgát 1932. szeptember 5-7- én jó eredménnyel tette le (a 8 jegyből 2 négyest kapott, a többi jeles volt). A második legkészképesítő vizsgát 1935. november í-jén tette le. 1932-1933-ban főiskolai senior és pápai segédlelkész, 1933-1935 között Csurgón, 1935-1936-ban Nagykanizsán segédlelkész, 1936-tól merenyei rendes lelkész. 1943-ig háromszor teljesített katonai (tábori lelkészi) szolgálatot. 1944 tavaszán ismét behívták. 1937. június 29-én Csurgón feleségül vette Kerekes Sándor volt csurgói gimnáziumi tanár lányát, Klárát. Merenyei szolgálata alatt rendezte az egyház zilált pénzügyeit, felújíttatta a parókiát. 1943-ban kultúrházat (egyben leventeotthont) építettek. Megszervezte a keresztyén ifjúsági egyesületeket, a fiatalokat népfőiskolára, gazdasági tanfolyamra küldte. Gazdálkodással nem foglalkozott, minden idejét pasztorációra és önképzésre fordította. Mintegy 1500 kötetes könyvtára volt. DREL I. 6. f. Az I. lelkészképesítő jegyzőkönyvei, 6/1932. sz. KRÁNITZ 2013. 762-767.

9 Hatvani Lajos (Makó, 1876 - Pápa, 1939) tanítóképző intézeti ének-zenetanár. Koessler Jánosnál tanult zeneszerzést. Az 1910-es években Sepsiszentgyörgyön, a tanítóképzőben tanított. Az I. világháborúban orosz hadifogságba esett, hadifogsága idején is ének- és zenekart szervezett és vezetett. 1920-ban Erdélyből kiutasították, így került Pápára, a M. Kir. Áll. Tanítóképző Intézethez zenetanárként. A teológiai akadémián óraadó ének- és harmóniumtanár volt, megszervezte a lelkésztanító-képzést, 1927-től számos kitűnő kántortanítót nevelt. Ő volt az egyet[664]