Acta Papensia 2013 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 13. évfolyam (Pápa, 2013)
2013 / 4. szám - Újraolvasó - Pongrácz Józsefné: A gyülekezeti nőegylet munkája és feladatai
Újraolvasó Acta Papensia xiii (2013) 4. SZÁM 7. És lön az éjben világosság. Franciából fordította Kutassy Mária,10 felolvassa Fáber Gyula" papnövendék. len tanítóképző-intézeti tanár az országban, aki a huszas években már relatív szolmizációs módszerrel tanított. Megalapította és vezette a Kárpát Dalkört, mellyel a városban, valamint a régióban figyelemre méltó eredményt ért el. Több keringőt, zeneművet szerzett. A pápai presbitériumnak aktív tagja volt. Az alsóvárosi temetőben nyugszik. Feleségétől, Bordács Rózától öt felnőtt kort megélt gyermeke született: Róza (Gáty Ferenc felsőőrsi lelkész felesége), Erzsébet (Csizmadia Dániel neszmélyi lelkész felesége), Margit (a neszmélyi árvaház alapítója és igazgatója), Irén nádudvari gazdasági szaktanár, a pápai leánycserkészet megteremtője és Lajos. Lajos fia Sepsiszentgyörgyön született 1911. április 23-án, a pápai teológián 1933-ban szerzett lelkészi oklevelet. 1939. augusztus 12-én hunyt el Pápán. - DREL I. 6. f. Az I. lelkészképesítő jegyzőkönyvei, 4/1933. sz. Gyászhírek. = DPL 50 (1939) 34- sz. (augusztus 20.) 169., TUNGLI1997. 48. 10 Kutassy Mária (?, 1880 - Pápa, 1949) mennyiségtan-természettan szakos polgári iskolai tanár, igazgató. 1902-1939 között a Dunántúli Református Egyházkerület Nőnevelő Intézetének tanára, fiatal korában számos éven át internátusi felügyelőnője, 1915-1917 között (dr. Kőrös Endre frontszolgálata alatt) helyettes igazgatója, 1934. szeptember í-től 1939. szeptember í-ig között igazgatója, az iskolai értesítő szerkesztője, számos pedagógiai írás szerzője. Franciából több színművet fordított magyarra. 1939. szeptember í-től ment nyugdíjba, de a város vallási és kulturális közéletében aktív maradt. Nyugdíjba vonulásakor a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter elismerésben részesítette. Igazgatósági tagja volt a Pápai Jókai Körnek és a Pápai Vöröskereszt Egyletnek; alelnöke a Pápai Református Leányegyletnek, tanár-elnöke a Lórántffy Zsuzsánna Önképzőkörnek. Tagja volt a Pápai Képzőművészeti Társulatnak, továbbá az Országos Református Tanáregyesületnek, az Országos Tanítóképzői Tanáregyesületnek, az Irodalomtörténeti Társulatnak, a Természettudományi Társulatnak, a Stella Csillagászati Egyesületnek. Nyugdíjasként Pápán élt, itt hunyt el 1949. június elején agyvérzésben. - Újólagos dicsérő elismerés. = PH 14 (1917) 39. sz. (szeptember 29.) 3., KUTASSY 1936. 22., HORVÁTH 1940. 8-9. Anyakönyvi hírek. = PN 5 (1949) 24. sz. (június 12.) 4., TUNGLI 1997. 71. 11 Fáber Kovács Gyula 1909. szeptember 17-én született Szentgálon. Édesapja, Fáber Kovács Lajos korán elhunyt. Nagyszüleinél Noszlopon nevelkedett, itt járt elemi iskolába. A gimnáziumot, majd 1929-1933 között a teológiát Pápán végezte, 1933. szeptember 3-5-én színjeles eredménnyel tette le az első lelkészképesítő vizsgát. 1934-1936 között két tanévet tanult az utrechti (hollandiai) egyetemen. Egyetemi hallgatóként részt vett az Amszterdamban 1934. október 24-26-án tartott második kálvinista világkongresszuson, melyről beszámolót is közzétett. 1936. június 22-27. között Pongrácz József pápai teológiai tanárral együtt részt vett az utrechti egyetem alapításának 300. évfordulójára szervezett ünnepségeken. 1936, majd 1937 nyarán segédlelkész volt Balatonkenesén Molnár Gyula lelkész mellett. A kenesei fürdővendégek számára hangversenyeket, kulturális programokat is szervezett. 1936-1937-ben főiskolai senior és pápai segédlelkész volt Ólé Sándor mellett. 1938-ban az ausztriai Felsőőrött (Oberwart) segédlelkészként működött a nyugdíjba készülő Bajcsy Gyula lelkész, püspökhelyettes mellett. 1939. január í-től megválasztották felsőőri lelkésznek, de német állampolgárságának elnyeréséig helyettes lelkészként végezte szolgálatát. Miután állampolgárságát elnyerte, 1941. június 8-án iktatták be lelkészi hivatalába. A Német Birodalom egyetlen magyar református gyülekezetének lelkészét az ostmarki (ausztriai) reformátusok 1943-ban Bécsben püspökhelyettessé választották. 1946-ban családjával együtt hazatért és haláláig balatonkenesei lelkészként szolgált. 1954. január 22-én hunyt el Budapesten. - Munkatársa volt a Dunántúli Református Lapnak. Kálvin 1539. november 18-án kelt, Grinaeus Simon bázeli professzorhoz írt levelét (melyben szentírásmagyarázatának elveit fejtette ki), magyarra fordította és közölte; Barth Károly neves teológus bibliamagyarázatából részleteket fordított magyarra. Fő műve: Ballag már a vén diák... pápai diákok regénye. Pápa, 1932. (Második kiadás: Kálvin Kiadó, Bp., [ 665 ]
